Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - Galambos Ferenc Iréneusz: Az ezeréves magyar iskola. — Mozaikszemek —

világháború után, a koalíciós időben is tovább tartott ez a fejlődés, 1945ben pl. Csepelen bencés gimnázium nyílott. Az 1948. évi államosítás megszüntette az egyházi iskoláitat, pedig a falusi iskolák túlnyomó többsége felekezeti volt s a középiskoláit nagyobb része is. Csak néhány protestáns gimnáziumot liagytalc meg. Ezek nagyon csekély állami támogatást kaptak. Már 1946-ban bevezették a nyolcosztályos általános és a négyosztályos középiskolai rendszert. Több új gimnáziumot is alapítottak kisebb helyeken is, számos kollégiumot, a cserkészet helyett az úttörőt engedélyezték kifejezetten iskolai szervezetként. A falvakban kiveszett a „néptanító" típus. A pedagógusok világnézeti kényszer alá kerültek. 1950ben, erős korlátozással, visszaadtak a Itatolikusoknak 8 gimnáziumot (22-t a bencéseknek, piaristáknak, ferenceseknek és a szegény iskolanővéreknek). Az iskolai hitoktatás lehetősége papíroson ugyan megmaradt, de adminisztratív eszközökkel és az egyoldalú világnézeti nevelés megkövetelésével gyakorlatilag szinte teljesen megszűnt a városokban. Objektíven el kell ismerni, hogy sok kiváló pedagógus biztosította az oktatás nívóját és egyes iskoláit tanulmányi szempontból is kiemelkedtek. Az egyetemeket felbontották, újak is alakultak. A Magyar Tudományos Akadémiát kibővítették. Az 1989. évi fordulat után az egyházait és más közösségek számára ismét megnyílt az iskoláit visszavételének ül. újait felállításánalt a lehetősége, de az ország nehéz gazdasági helyzete, továbbá az elmúlt 50 esztendő hatása miatt sok nehézséggel kell megküzdeniült. Ugyanez a helyzetült az önállósított teológiai falcultások Idbővítéséből alaltult Pázmány katolikus és a Ráday református egyetemeknek és az ugyancsak újonnan alaltult magánegyetemeknek is. Mint közvetlenül érintett, úgy érzem, hogy meg kell említenem, hogy szerte a világban soltfelé működnek magyar nyelvi kurzusok, hétvégi iskolák. Az ország történelmi határain kívül egyetlen helyen működik ma is magyar gimnázium, Dél-Németországban, KasÜ-ban. Gyökerei 1945be nyúlnak vissza, amikor különböző menekült táborolcbaii pedagógusok elkezdték tanítani a gyermekeket, A kastii gimnázium 1956 óta a német szövetségi és a bajor kormány támogatását élvezi. 1956 után különben Ausztriában is volt 6 magyar gimnázium (Grän, Wieseiihof, Innsbruck, Obertraun, Iselsberg, Kammer am Attersee helységeitben) és néhány szakiskola. Ezek azonban hamarosan megszűntek. A már korábban megindult innsbrucki 1963-ig állt fenn. Az iskoláit mindig a jövőt építették, sokszor háborúit vagy egyéb súlyos nehézségek közepette is. Meggyőződésünit, hogy ezt teszik most és a jövőben is. Erre tarnt berniünket a magyar iskola ezer éve. 11