Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - ADATTÁR - Mosonyi Tamás: Adalékok Rum község és a Rumy család történetéhez

A Rumy csalad ősi címere A Rumy család társadalmi helyzete egyértelműen felfele ívelt, amikor a történelem közbeszólt. 1532-ben a török szultán hatalmas és félelmetes seregével Bécs ellen szándékozott vonulni, és vonulásának útjába esett több Vas megyei település, köztük Rum is. A falu lakossága a had közeledtének hírére elmenekült, a Rumy család megerősített kúriája is üresen maradt. Az üresen hagyott házakat a törökök felgyújtották, a falut feldúlták. Dselalzade Musztafa, a szultán történetírója naplójában ezt írta: „939. Moharrem havának 2. napján a bálványoknak szolgáló, keresztimádó és szerencsétlen csillagzata feslett erkölcsű gyauroknak tornyokkal és bástyákkal megerősített várai közé tartozó Rum nevű várban lakó ostobák a győzelmes hadsereg támadása elől úgy szétszóródtak, mint a göncölszekérbeli csillagok és nyomtalanul eltűntek erről a vidékről. A szerencsés sereg pedig fölégette házaikat várégető tűzzel."

33 Maga Szulejmán szultán is megemlékezett az eseményről naplójában, igaz, sokkal szűkszavúbban: „939. és Moharrem hó 2. napján, vasárnap: Állomás Rum vára előtt a Szála vizénél, mely Rum vára ma elfoglaltatott." (Szulejmán aimyiban tévedett, hogy nem a Zala, hanem a Rába folyó vizéről volt szó.) A törökdúlás után a lakosság csak lassan tért vissza a faluba. 6 év múlva, 1538-ban 10 és fél porta, 1549-ben 15 porta volt a faluban.

35 A törökdúlás utáni évekből Rumy Jóbról nincs semmi adatunk, elképzelhető, hogy az események során életét vesztette. Rumy Jóbnak három fiúgyermeke volt: Osvald, Péter és János. Rumban János próbálta visszaszerezni a család régi fényét, a sors azonban nem adott neki erre hosszú időt. 1561-ben meghalt és rumi birtoka gyermekeire szállt. Öt fia volt: István, György, Ferenc, Farkas és Lukács. István és György sorsáról nincs tudomásunk. Farkas elvette feleségül Rausár Sebestyénnek, Mosón vármegye alispánjának leányát, Évát, és Mosón megyébe költözött. Itt hamarosan ő is vezető megyei tisztségeket töltött be. Rumban Ferenc és Lukács élt tovább. Az ő életűidből, 1560-ból ismerjük I. Ferdinánd adománylevelét, aki a családnak új adományként adja Rumot és az ősi birtokokat. Pontosan nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a család címerénekbővítése is erre az időszakra esik.

38 45