Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
4. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 2. - Kresznerics gyökérrendű szótárának kiadásáról -
Az alábbi részletek Stettner saját kezű önéletrajzából valók: „Születtem 1799d. évi Julius 3d. Dukában nemes Vas vármegye Kémenesaíi járásában. Két évet a szülői háznál magányos oktató tanítása alatt töltvén az 1807d év őszén a német nyelv tanulása végett Kőszegre vitettem; s az ottani Evangélikus iskolában a latin nyelv elemeibe avattatva 1809d Novemberben a pápai reformatum collegiumba hozattam, hol 8 esztendei folytonos tanulás után, az első évi törvény cursust befejezvén, az 1817/8dik iskolai esztendőben, a törvény második évét a győri királyi akadémiában végeztem. 1821b, a vízkereszti törvényfolyamat alatt Pesten az országos ügyvédi vizsgálatot kiáltván, az ügyvédi hitet néhai Méltóságos idősb Mqjláth György királyi Személynök úr közbejött halála miatt csak a húsvét utáni törvény folyamaton tettem-le. (...) 1830ban értésemre esvén, hogy Nagy tiszteletű Kresznerics Ferencz úr nagy szótára nyomtatás alá letisztázva, néhai Sághy Ferencz úrnál a pesti királyi tudományos egyetem typographiája igazgatójánál hever s huzamosb idő óta vár kiadó kezekre: sikerült e czélra több barátimat s a magyar literatura barátit egyesítenem, s e nagy becsű s a magyar akadémia nagyjutalmára is érdemesített munkát illy czímmel kiadnom: „Magyar Szótár gyökérrenddel és deákozattal, készítette Kresznerics Ferencz..." a Azt, hogy Stettner György tevékenyen hozzájárult a Kresziierics-féle szótár megjelenéséhez, a saját vallomásán kívül más tények is bizonyítják. 1830 augusztusában barátaival együtt előfizetési felhívást és méltatást jelentetett meg a Vörösmarty Mihály szerkesztette Tudományos Gyűjteményben. Ebben a négyoldalas tájékoztatóban kiemelték „a nagy érdemű Szerző" fáradhatatlan szorgalmát és az összegyűjtött, rendszerezett anyag kivételes értékeit. Ez utóbbi kapcsán külön is részletezték a szótáríró által feldolgozott források rendkívüli gazdagságát. Kresznerics érdemeit így sorolták tovább: „...nyelvünknek sok közönségesen nemismert, vagy elrejtett s elfeledett, kincseit gyűjtögette, vas türelemmel, tárába; s mind ezeket a gyökerekre való főtekintettet betűrendbe szedvén, s értelmöket latánul is följegyezvén, olly hasonlíthatatlan teljességű s becsű szókönyvet teszen a haza oltárára, mellynek hasznát nem csak a honi nyelvtudósok, hanem a nyelvünkkel barátkozni kivánó idegenek is legjobb sikerrel vehetendik. Az előfizetési felhívás és méltatás tizenhárom aláírója között Bajza, Vörösmarty, Kisfaludy Károly, Fáy András mellett ott találjiüi: a Vas megyei illetőségű Fenyéry Gyulát (Stettner), Szalay Imrét és az egykor Szombathelyen tanuló és oldató Vass Lászlót is. A folyóiratnak iigyanebbeii a számában „A Magyar Szótár Kiadóji" jegyzetekkel kiegészítve rövid kivonatot is közöltek a mű bevezetéséből. 5 A kor literátorai egyre türelmetlenebbül várták a leendő gyökérrendű szótárt. Többen közülük egy ilyen műtől remélték a nyelvújítás tíilzá68