Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - MŰHELY - Hesztera Aladár: Vasi emlékek jövője. - Magánvélemény huszonöt év restaurátori gyakorlata után -

és jövót, illetve kiszolgálni generációkat. Éppen ezért a maradandót, a tartósat, az idötállót keresték. De a kérdés emiél sokkal összetettebb, további fejtegetése sok-sok oldalt igényelne, és igen messze, újabb kér­désekhez vezetne. A hivatal, mint környezet: Saját múltunkat pusztítjuk a rossz dönté­sekkel. Ha elfogadjuk a vasi múzeiuni szervezet változásait fejlődésnek, akkor csak a kirakat felszíni változásait vehetjük figyelembe. Ha a fejlő­dés igazi lett volna, akkor a gondok egyre magasabb szinten jelentkezné­nek. Időnként esetleg sokasodnának is, de mindenképp magasabb szin­ten. Álljon itt csak egy példa a legkirívóbbak közül. Báró Miske Kálmán a század elején Velem-Szent Viden végzett ásatásokat. Az akkori mun­kálatokról metszetekről készített nyomtatott képek is beszélnek. Ha egy, a legutóbbi veleini ásatásokról készült hasonló nézőpontú képpel összehasonlítjuk, látjuk, hogy a fényképezés mennyit fejlődött. De az is látható, hogy az ásatás technikája semmit. Szeretjük ezt szakmai okok­Ital félremagyarázni. Érdekes módon a világ egyre kevesebb szakembere osztja ezt a véleményt. A mi spachüűikkal szemben a 20. század techni­kai felszereléseinek arzenálját vonultatják fel a nyugati múzeumok. Elektronikus fémkeresőtől, a számítógépig, a meddő talajrétegek gépe­sített lehordásától az infravörös fényképezésig, a saját elektrongyorsító­tól, az elektronmiltroszkópig sok-sok technikai újítást, melyek nemcsak gyorsabbá, hanem pontosabbá is teszik a feltáró munkát. Szerencsére a velemi példa óta eltelt alig másfél évtizedben - dr. Kiss Gábor régész kollégánk példáján okulva és dr. Bakay Koméi, technikáját tekintve ak­kor úttörő koncepciójú soniogyvári ásatása után - egy-két szombathelyi régész és muzeológus is erőteljesen bevonta munkájába az elérhető technikát - sajnos tényleg csak egy-kettő... A földterületi tényező: Napjainkban az építkezések egyre lassúbb vol­ta, még mindig rohamléptű a régész ásójához, ecsetjéhez viszonyítva, a gépesítéssel, a technikai fejlődéssel egyenes arányban pusztítják múl­tunkat. Nem beszélhetünk részletesen most a terület letakarás ezer vál­tozatáról. Útépítéssel, házak alapozásával, víztározókkal, meliorációval stb. - emberi léptékkel mérve - örökre tüntetjük el a kutatható földterü­letet. Részben, mert szétromboljuk az alapozással, részben, mert el­árasztjuk vízzel. A Gór községben épülő víztározó építése előtt igen nagy területű, alapos feltáró ásatás volt Dénes József és Ilon Gábor kollégá­ink jóvoltából. Itt szerencsére volt, alti az anyagi terheket vállalta. Mi törteink akkor, ha nincs mecénás? Az esetek többségében ún. le­letmentö ásatás van csalt. Ha ugyan bejelenti a kivi telező illetve a hasz­náló. Igaz, törvény van a bejelentési kötelezettségről, érdekeltség vi­33

Next

/
Thumbnails
Contents