Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

4. szám - Sipos Endre: Postumus. - Majer Antalra emlékezve -

A kiváló matematikust és a természettudományok iránt érdeklődő fiatalembert tanárai szerették is mindent megtettek azért, hogy számára - e két tudományból - minél többet átadjanak tudásból, a természet szeretetből, a növény- és állatvilág ismeretéből. A harmadik otthona Sopron volt. Az érettségi után a soproni egyetem erdőmérnöki karán tanult. Nehéz, de csodás 4 esztendőt töltött ebben a különleges és patinás alpokaljai városban. Nem vonliató kétségbe, hogy a háborús évek ellenére nagy szorgalommal és céltudatossággal mélyült el a tudományokban. Később tanári - professzort - éveiben a gyakorlott erdész és kísérletező tudós tapasztalatai sallangmentes, bölcs gondolatokban fogalmazódtak meg a hallgatók számára. Uj iskolát hozott létre az erdőművelés gyakorlatában. Majer professzor már gyakorlati munkája mellett elkezdte - Ugodon - erdőművelési kutatásait, MTA ösztöndíjjal. Publikációinak száma meghaladja a 300-at, 9 önálló könyv és mintegy 16 könyvrészlet. A könyvei közül három az Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg: 1968-ban „Magyarország erdőtársulásai", 1981-ben „A Bakony tiszafása" - a nívódíjasok, 1988-ban „Fenyves a Bakonyalján." Három könyve a magyar viszonyokra sajátosan kialakított erdőtipológiával foglalkozik, amelyre mint alapokra 1962-1965 között a táji erdőművelési irányelveket felfektették és gyakorlatilag alkalmazzák. Vas megyében végzett vizsgálatai közül a Szentgyörgyvölgy - szálaló erdő, egyes fagazdálkodás - tanulmányozását kell kiemelni. A lírai gondolkodás sem volt idegen számára, szabad idejében zenével, festészettel, irodalommal is foglalkozott. Az egyetem mindentudó professzora volt. „Az erdő poézise" verses gyűjteményét 1994-ben adta ki az Országos Erdészeti Egyesület. Felesége halála után negyedik otthona Szombathely lett. Hamm* megszerette a várost. A vasi erdők Idváló ismerőjeként részt vett a kőszegi tájvédelmi körzet kialakításában, a Jeli arborétum természetvédelmi területté nyilvánítás előkészítésében. Mint egyik szakmai referens, nagy odafigyeléssel kísérte a kámoni arborétum szakmai - főleg a nem honos fafajok honosításának Bánó István erdőmérnök kísérleteinek értékelését. Kiemelt feladatának tartotta a plantások hazai szaporító anyaggal való megteremtését, az anyaiiövényekkel való megfelelő ellátottságát. Mmt Idváló dendrológiai ismeretekkel rendelkező tudós, különös gondot fordított a parkok öreg fámák védelmére, megbecsülésükre. Feldolgozta Szombathely város parkjainak fa-faj összetételét - kéziratban olvasható -, sajnos halála a gondos leltár feldolgozását megakadályozta. 16