Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
3. szám - KÖNYVESPOLC - Székelyné Török Tünde: Vas megyei kicsoda-micsoda a képző- és iparművészetben
nak lehetünk tanúi; a két könyv egyenrangú. „... nem arról van szó, - írja az ajánlóban Tóth Csaba, a kiadvány egyik munkatársa - hogy az elsőbe kerültek a jók és a fontosak, a másodlldba a maradék. Bgyszerűen úgy kell tekinteni őket, mint a hajdan volt folytatásos regényeket, vagy legalább is a kétkötetes regényeket." De működhet-e folytatásos regényként a használó szemszögéből? Nem eleve ellentmondás-e a hasonlat lexikon esetében? Arról, hogy kit melyik kötetben keressünk, a szerkesztők nem tudnak útbaigazítást adni. Legtöbb esetben a kérdőív visszaküldésének, illetve az elégséges mennyiségű információ felkutatásának időpontja, vagy a „közismert"-ség egy év alatti megszerzése a fő rendezőelv. Bőven van arra is példa, hogy valaki mindkét kötetben megtalálható (Czencz János, Csicsmann Rudolf, Csizik Gyula, Dala József István, Dorffmeister István, Farkas János szobrász, Fábiánné Biczó Hona, Giay Frigyes, Göcsey József, Horovitzné Lukács Stefi, ülés Árpád, Pogány Géza, Pogány István, Rábai Ridovics Ferenc, Radnóti Kovács Árpád, Scholz Erik, Tarpataki Károly) - ilyenkor a szócikk végén utalás található az előző könyvbeli megjelenés helyére többkevesebb pontossággal (pl. Fábiánné Biczó Ilona az első kötet 31. Oldalán, Scholz Erik pedig a 82-83. oldalán szerepel). A tájékozódáshoz tehát a két könyv egyidejű használata szükséges egészen addig, míg az utószó zárómondatában jelzett újabb kötet (kötétek?) meg nem születnek. Az összeállítók a név, valamint a művészeti ág megjelölése után a születés, az esetleges halálozás dátumát, helyét közlik. A hónap és a nap pontos megadása általában hiányzik, ellenkezőjére csak néhány esetben találunk példát: Giay Frigyes születési és halálozási, Alíöldy János, Dala József István, Csizik Gyula stb. halálozási időpontjának megadása precíz. Eltűnődhetünk, miért e kivétel pont ezeknél a neveknél? A forrásmunkák hiányosságát mint indokot kizárhatjuk: pl. Geszler Mária (igaz, ő az első kötetben szerepel), Lelkes Péter pontos születési dátumát megtalálhatjuk a Magyar és nemzetközi ki kicsoda legújabb (és előző) kötetében. Ugyancsak következeÜenség, hogy ezeket az adatokat hol a szócikk fölött kiemelve, hol a szócikk első mondataként közlik. Bár már az első könyv bírálói is kifogásolták, hogy a szerkesztők nem közölnek bibliográfiai összeállítást, a mulasztást ez esetben sem pótoltak időhiányra hivatkozva. Ha azonban az adatgyűjtés elfogadott gyakorlatát követve minden tény, információ forrását rögzítik, biztosan túlzás a munkálatok megkétszereződéséről, vagy megháromszorozódásáról beszélni. Az irodalomjegyzék közlésével párhuzamosan indokolt lenne néhány szócikk lerövidítése: a lexikonba nem illő, terjengős, esetenként szubjektív megállapításokat, értékeléseket tartalmazó monda91