Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Engli Katalin: A szelid költő. - Kocsis László élete és költészete -

KÖNYVESPOLC A SZELÍD KÖLTŐ - KOCSIS LÁSZLÓ ÉLETE ÉS KÖLTÉSZETE A szerző, Ács László könyvajánlása: „... Rábagyarmat, amely Kocsis Lászlót is, engem is fiának fogadott." Kocsis László rábagyarmati kötődése 1894-ben kezdődött (1891-ben született a szomszédos Szőcén), Ács Lászlóé az ötvenes éveidben. A tanítóként Rábagyarmatra került szerző az évek során számos publikációt közölt a falu népszokásairól, megírta a tájház történetét, néprajzi képeskönyvet állított össze. (Miközben vezette a falu ismert színjátszó csoportját, papírra vetette a rábagyarmati színjátszás történetét.) A faluval való ismerkedése során tudta meg Ács László: volt a településnek egy költője, aid a „Falum, képeskönyvét" is megírta. Felvette a Pécsett lakó kanonokkal a kapcsolatot, akitol megkapta a bírálatokat, folyóiratokban megjelent munkáit. Kocsis László ekkor már nem verselt. Utolsó verseskötete 1942-ben jelent meg a Szent István Társulat gondozásában, a hatvanas-hetvenes éveidben még egy-egy régi versét közölte a Vigília és a Jelenkor, de maga már csak válogatott versei kötetén dolgozott Bárdosi Németh Jánossal (mely nem jelent meg). Kocsis László költészete a magyar lírának abba a vonulatába tartozik, amelyet Sík Sándor, Harsányi Lajos és Székely László neve fémjelez. Másfelől viszont vasi költők egy csoportjával is rokonítható a költészete: 1916 őszén Fnita Sándorral, Váth Jánossal és Mészáros Hugóval közösen létrehozták a Nemzedékek Kiadóvállalatot, amely Kocsis László első köteteit is kiadta. E vállalkozás gondozta az 1920-ban létrejött A tavaszi könyv antológiát, mely vasi költők - köztük Kocsis László - alkotásait tartalmazta. A kötet nyomdászok és költők összefogásával jelent meg, a megyei irodalmi élet ünnepének számított. Kocsis László az antológia megjelenése idején már csak nyaranként látogatott haza a rábagyarmati kántortanítói házba: 1916-ban pappá szentelték, lelkipásztori hivatásának első állomása Magyarszék, majd más baranyai és tolnai falvait következtek: Mecsekszabolcs, Magyarkeszi, Vásárosdombó. Az 1909-ben Mészáros Hugóval közösen kiadott Rőzselángokat is számítva kilenc verses és egy elbeszéléskötete jelent meg. A tízes évek 87