Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Molnár András: A 7. honvédzászlóalj történetéről, 1848-1849. - Tüske Ferenc visszaemlékezése -

Molnár András: Arvay Sándor emiéltirata. = Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban: HK) 1989. 1. sz. 94-109. p.; Uö.: „Csalt úgy önként álltam a zászlóm alá." Lalcy Antal keszthelyi csizmadialegény visszaemlékezése a 7. honvédzászlóalj harcaira. = HK 1991. 3. sz. 149-157. p.; Ismerjük egyébként a 7. honvédzászlóalj egy további önkéntesét, név szerint Rátíi Jánost is, aid idős korában, 1899-ben „Szabadságharcunk rövid története versben" cínnnel örökítette meg hoiivédélméiiyeit. Rátli János esetlen Ids versikéjének 13, egyenként 4 rövid sorból álló versszaka foglalkozott a 7. zászlóalj történetével. A zászlóalj eredeti avatójegyzékéből tudjuk (Zala Megyei Levéltár. Zala megye katonaállítási iratai. Újoncok lajstromai.), hogy Rátli Pécsett született 1828-ban. Mint vándorló tímárlegény 1848. tavaszán Zalaegerszegen tartózkodott, és 1848. június 10-én állt be a 7. zászlóalj önkéntesei közé. A 7. zászlóaljnál csalc rövid ideig szolgált, a pákozdi csata után más alakulathoz került, végül honvédszázados lett. Túlfűtött hazafias érzelemmel, pátosszal teli verse persze nélkülöz minden érdemi információt. (Rátli versének kézirata: Magyar Országos Levéltár. R 129. Levelek a Budavár bevételének ötvenéves évfordulóján ünnepet rendező bizottsághoz. 1899. A 7. zászlóaljra vonatkozó versszákokat közölte: Molnár András: Honvédeink Pákozd alatt. Részlet Rátli János visszaemlékezéséből. = Zalai Hírlap, 1989. szept. 30. 7. p.; RáÜi életrajza: Bóua, 1988. 496. p.) OSZK Kézirattára Oct. Hung. 433. A szábadságliarcz első hadi foglyai: 53 honvéd tiszt Kömggrätzben 1849. A tisztek névsorát az arckéxJck sorrendjében közli „Érdekes kézirajzok" = Magyar Könyv-Szemle, 1880. 392-393. p. Tüske Ferenc visszaemlékezése néhány évvel ezelőtt, a 7. zászlóalj történetének feldolgozása során még elkerülte a figyelmünket. Vö. Molnár András: A 7. honvédzászlóalj története. In: A szabadságharc zalai honvédéi, 1848-1S49. Szerit Molnár András. Zalaegerszeg, 1992. 53-112. p. (Zalai Gyűjtemény; 33.) A 7. honvédzászlóalj lüvatalos toborzási központja SzombaÜiely volt, a zászlóalj valójában itt alakult meg 1848 júliusában. Augusztus 4-éii ugyan. Veszprém felé indították, de végül mégsem ott, hanem Pápán helyezték el őket. A zászlóalj első parancsnoka Petók Antal őrnagy volt. Vö. Molnár András: Honvédtoborozás SzombaÜielyeu 1848. nyarán. = Vasi Szemle, 1991. 4. sz. 535-548. p. A 7. zászlóalj 1848. augusztus 10-től szeptember 5-ig tartózkodott Pápán. A zászlóalj parancsnokságát 1848. augusztus l-jén vette át Ziimern Károly százados, a segédtisztjét pedig Rainer Aladárnak liívták. Tüske ldssé pontatlaiml emlékezett a tiszttársak nevére és rangjára. Ihász Dániel a szeptemberi elvezénylése előtt csalc főhadnagy volt e zászlóaljnál. Hutiray Lajost ugyancsak főhadnagyként vezényelték át októberben más alakulaÜioz, míg a Beyer-ként említett főhadnagyot Bayer Antalnak liívták. Jánossy „Ede" neve Zsigmond volt, Döry „Pál"-t Jánosnak, báró ButÜcrt pedig nem Salauiomiak, hanem Gyulának liívtálc Xantus János hadnagy - a későbbi liíres világutazó és felfedező, Kari May „Old Shatterhand"-jének mintaképe - nem a 7. zászlóaljnál, hanem a somogyi honvédek között szolgált, és csalc KÖniggrätzbeii raboskodtak együtt. Eszalcy Imréről és Arkyról nem tudunk közelebbit, míg a többiek valóban a zászlóalj említett rangú tisztjei voltaic A zászlóalj létszámáról ellentmondásos adatok állnak a rendelkezésünkre. A különböző hadrendek létszámjclentései - már csalc az ellenség megtévesztése imatt is - rendre el74