Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Források és adatok a Batthyány Lajos és édesanyja közötti vita lezárulásához

17-én érkezett meg Vas megyébe, ahol azt a négy nap múlva megkezdő­dött Idsgyűlésen ki is hirdették. 7 A 10 pontból álló egyezség szerint, 1831. február 10-én esedékessé váló nagykorúvá válása után Batthyány Lajosé lett minden javaival és já­randóságaival az ikervári, a dobrai 8 és a tótmaráci 9 uradalom, míg anyja megtarthatta a szalónald. 10 uradalmat valamint az ahhoz tartozó jövedel­meket és szolgáltatásokat. A szerződés pontosan meghatározta a szaló­naki uradalomban az ottani üveghuta működtetéséhez szükséges, éven­te kivágható fa mennyiségét, és tartalmazta azt is, hogy a szükségessé váló erdőtelepítésekre gondot kell fordítani. Batthyány Lajos a megállapodásban egyrészt magára vállalta a négy uradalmat mindösszesen terhelő, nagyapja, apja és anyja által felhalmo­zott, 350.334 váltóforint 22 1/2 krajcárra rúgó, tehát 140.133 pengofo­rint 45 krajcárt kitevő adósságok visszafizetését és azok kamatainak 1831. január 1-től esedékes törlesztését, valamint azt is, hogy nővére, Amália örökrészét csakúgy kifizeti, mint ahogy az uradalmi alkalmazot­tak nyugdíját is rendben folyósítja. Részletesen szabályozta a szerződés az uradalmak átadásának mód­ját és menetét. E szerint Batthyány Lajost nagykorúvá válásának napján, azaz 1831. február 10-én veheti át törvényesen és ténylegesen az ikervá­ri, a dobrai és a tótmaráci uradalmakat. A megállapodás alapelvként rögzítette, hogy az átadás-átvétel a Batthyány Sándor halálakor felvett leltár alapján történik majd, azaz minden az uradalmakhoz tartozó házi és gazdasági felszerelést az említett inventárium tartalma szerint kerül­nek Battliyány Lajos birtokába. A leltárban esetleg nem szereplő ingósá­gok az anyát illetik, míg a hiányzók becsértékét fiának köteles lesz meg­téríteni. Ez vonatkozott a legközelebbi éhesekkor világra jövő borjúkra, bárányokra és malacokra is, bár a velük kapcsolatos elosztás csalt ké­sőbb, megszületésüli után lesz igazságosan lezárható. A szerződés emel­lett kitért a pincéidben lévő borok, továbbá a szalmában és szemben lévő gabonafélék, valamint a már a földben lévő őszi vetések elosztására is. A szerződés fontos eleme volt, hogy abban Batthyány Lajos kötelezte magát, hogy „... a jószágokon tett épületekért, visszaváltásokért, minden akármely névvel nevezendő javításokért, úgy a jussoknak erősétéséért ..." anyjának négy darab, egyenként 10.000 pengőforintos adóslevelet ad, ame­lyek azonban a kedvezményezett által fehnondhatatlanok lesznek, és a fiatal gróf a 40.000 pengőforint évi 5 %-os kamatát félévenként fizeti le anyjának, aid viszont ezért cserébe lemondott arról, hogy hozományát, pontosabban annak ellenértékét fiától visszakapja. Batthyány Lajos és Skerletz Borbála megegyeztek arról is, hogy a fiú kezére kerülő három 51

Next

/
Thumbnails
Contents