Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - Galambos Ferenc Iréneusz: Az ezeréves magyar iskola. — Mozaikszemek —

Veszprém, Vác, Kecskemét, Pest, Debrecen, Szeged városokban. 1721ben megalakul 12 rendházzal a magyar rendtartomány. Az alapítások tovább folytatódnak: Nagykároly, Tokaj (később Sátoraljaújhely), Rózsahegy, Máramarossziget, Kisszeben, Magyaróvár, Szentanna (később Temesvárott), Kalocsa, Tata. A feloszlatott jezsuitáktól átveszik a trencséni, Selmecbányái, kőszegi és kolozsvári iskolákat. A 19. században: Léva, Nagybecskerek, Buda. Az első világháború idején 24 középiskolában tanított a rend. Trianon után 10 maradt Magyarországon, 5 Szlovákiában, 4 Romániában. A rend tagjai sokat tettek a magyar nyelv oktatásáért és a természettudományos képzésért. A többi szerzetesrendnek is voltaic, legalább egy ideig, középiskoláik: így, a magyar alapítású pálosoknak: Pápán és Sátoraljaújhelyen. A ferenceseknek: Baján, Csíksomlyón (Itt élt a nagyjelentőségű Kájoni János 1639-87, aid zenei, pedagógiai, nyomdai és tudományos munkásságával mély nyomokat hagyott az erdélyi magyarság vallási és kulturális életében. 1676-ban adta ki „Cantionale Catholicum" énekgyűjteményét.), Szabadkán és Zomborban, a minoritáknak: Aradon, Kézdivásárhelyen, Miskolcon és Nyírbátorban. A bencéseknek Modorban és Komáromban, a premontreieknek Csornán. Súlyos csapást mért II. József felosztási rendelete 1786-ban. I. Ferenc 1802-ben több rendet visszaállított és középiskolák vállalására kötelezte őket. így pl. a bencéseket 10, a cisztercitákat 5 iskola átvételére. A protestáns iskoláit is tovább fejlődtek, ha küzdöttek is néha nehézségekkel. 1828-ban Brunszvik Teréz megnyitotta Budán az első magyarországi óvodát. A század 70-es, 80-as éveiben azután tömegesen szerveződtek. Német történetírók úgy vélik, hogy Herdernek a magyarságra vonatkozó negatív jóslata a magyarok öntudatra döbbenésének az okozója, mi úgy véljük, - ha reakcióra keresünk kiváltó okot - inkább II. József németesítő szándékára szerveződő cllenliatásnalc teltinthetjük. 1848-ban mindenesetre az egész ország a tanügyi reformok lázában égett. Ha a század nagy magyar lcultuszmüiisztere, Eötvös József, a neves író, első hivatali idejében (1848-49) nem is tudta megvalósítani tanügyi terveit, a Bach-korszakban, a kétségtelen elnyomás ellenére, az iskolában azért nem németesítettek, mert ezek az egyházak kezében voltaic. Az 1849. évi „Entwurf" korszerű reformokat is bevezet (pl. reálgimnázium érettségi). A nagy fellendülés ertehetően a kiegyezés után, Eötvös második hivatali idejében következett be. 1872-ben megnyílt a Kolozsvári Egyetem, a Műegyetem, a Képzőművészeti-, a Színművészeti Főiskola és a Zeneakadémia. 1872-73-ban az országnak 185 középiskolája volt. Az első világháborúig 229-re növekedett a számuk. Trianon az iskolaügy terén is nagy veszteséget jelentett: 109 középiskola maradt a Csonkaországnak, 43 Csehszlovákiához, 62 Romániához, 11 Jugoszláviához, 3 fiumei Olaszországhoz, 1 pedig Ausztriához került. (Ez a Felsőlövői! /Oberschützen9