Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

3. szám - Galambos Ferenc Iréneusz: Az ezeréves magyar iskola. — Mozaikszemek —

dokolta meg II. Pál pápához írt kérelmét, hogy „bolognai mintára egye­temet alapíthasson, mert a szegénység és a nagy távolságok miatt sok tehetséges ifjú nem juthat el külhoni egyetemekre." A középkori egye­tem kétszintű, volt. A bölcsészeti karon (facultas articum) grammatikát, logikát, természetbölcseletet és etikát tmiultak. Az első év sikeres elvég­zése után baccalaureus, a facultas befejeztével magister címet kaphat­tak. Ezután kezdhették meg a jogi, teológiai vagy orvosi fakultáson a szaktudományos képzést, melynek végén elnyerték a doktori címet. Nagy Lajos 1367-ben alapította a pécsi egyetemet, melynek számos emlékét az utóbbi éveidben találtait meg a régészek. Az épület maicettje is látható a győri kiállításon, V. Orbán pápa engedélyével egyetemben. Az 1395-ben alapított óbudai egyetem épületére és apróleleteire a Mátyás templom közelében ugyancsak az utóbbi időben bukkantak rá. Ezt az egyetemet XXIII. János (ellen) pápa erősítette meg Zsigmond ki­rály kérésére, kancellárja Szántai Lukács óbudai prépost volt. Vitéz János esztergomi érsek kezdeményezésére 1465-ben alapítot­ták meg Pozsonyban az „Academia Istropolitana"-t, melynek épületei ma is megvannak a dóm közelében. Itt is előkerültek apró használati tárgyak: tintatartó, persely, mécs. Neves professzorai voltait Georg Schom­berg humanista volt alkancellárja (síremléke a dómban látható), Hkuszi Bilicza Márton kinek könyvtárából asztronómiai könyvek maradtait ránk. Sok magyarországi (mert a „hungarus" ezt jelentette, bármilyen nyel­vű volt az illető) tanult és tanított híres ltülíoldi egyetemeken Bologná­ban, Padovában. Oxfordban is volt magyar ösztöndíjas - Nicolaus de Hungária -, ugyanígy Líbcoliíban is. Paulus Hungarus a bolognai egye­tem jogtanára volt, Yárdai István későbbi kalocsai érsek és bíboros Bécsben, Padovában és Ferrarában tanult. A krakkói egyetemnek a 15. században 3.000 magyar hallgatója volt. A soproni Ambrosius Salzer a bécsi egyetem rektora lett (ránk maradt előadásainak jegyzéke és vég­rendelete). A bécsi egyetem „magyar nemzete" különben olyan népes volt, hogy önálló anyakönyvet vezettek róla. Hagyomány volt védőszentje­ik, különösen Szent László ünnepének megülése. A mohácsi csata a középkori olttatásnak a lezárását jelentté, «jkkor jelent meg a reformáció. A külföldön járt diáitok és kereskedők terjesz­tették beszámolóit vagy röpiratok révén. A diáitok, az eddig látogatott egyetemek helyett Wittenbergába és Hollandiába áramlottalt. Ismerjük az erdélyi szászok és a felvidéki cipszerek humanista gimnáziumait, melyek teljes mértékben a németországi iskolai szabályoltat követték. Ezek Brassó (Honterus János a „Magyar Luther" szobra a város főterén áll), Nagyszeben, Kolozsvár, Kassa, Bártfa, Lőcse, Eperjes. Ezek az iskoláit nagyon komolyan vették a hitoktatást és a vallás gyakorlását. Kitűnik ez az iskolai színjátékoknál is, melyeit legtöbbször az ó- és újszövetség tör­ténetének feldolgozásai. Horváth János, a középkori műveltségről szóló 7

Next

/
Thumbnails
Contents