Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Németh Endre: A millennium évében született -Az ikervári villamos erőmű -

saság ajánlatot tett Sopron városának, a Rába folyó vízierejével Ikerváron termelt villamos energia átszállítására azzal, hogy ott villamos világítást és villamos közúti vasútat fog működtetni. A világításra vonatkozó szerződés 1898-ban, a vülamosvasúté 1899­ben jött létre. Az elektromos mű 1899-ben - francia és belga tőkék támogatásával ­Ikerváron beépítette a hiányzó két turbinát, a meglévőkkel azonos rend­szerben. Az eltérés csupán az volt, hogy az áramfejlesztő gépek 2.500 V feszültségre és 40 A áramerősségre készültek, aminek eredményeként a 150 km hosszú soproni fővezeték 10.000 V feszültség és 40 A állandó áramerősség mellett tudott 400 kW villamos teljesítményt átszállítani. Sopronban a világításhoz kettő, a villamosvasúthoz egy forgótransz­formátort állítottak fel. Mind a világítás, mind a villamosvasút teljesen azonosan épült meg mint Szombathelyen. A vasút két szárnyvonallal is rendelkezett, összes hossza 5,2 km volt. Ünnepélyes megnyitást 1900. május 1-én tartótták és 1923. május 31-ig volt üzemben. Sopron városa és a Vasvármegyei Elektromos Művek 1906. decem­ber 31-ével szerződést bontott és ezzel az áramszolgáltatás megszűnt, a város saját villanytelepet épített. Az energiaszállítást azért mondta fel a Vasvármegyei Elektromos Művek, mert 1904-ben egy francia műselyem­gyártó vállalkozás Magyar CHARIX3NNET Selyemgyár néven részvénytár­saságot alapított Sárvár székhellyel és Műselyemgyár építésébe kezdett. A selyemgyár üzemét villamoserőre rendezte be. 1905-ben a május 20-i megmdulástól 17 az év végéig 328.000 kWh villamosenergiát vett át az elektromos művektől. Ez a vásárlás kiváltotta a soproni felhasználást és az áramszállítás veszteségei is töredékére csökkentek. 1907. július közepén a soproni főáramkört kikapcsolták és megkezd­ték a lebontását. A millennium évében épült ikervári vülamosmű - alig 10 év alatt ­Vas vármegye és Szombathely lakosságát megismertette a villamosság­gal, alkalmazásának előnyeivel és kényelmével. A megyeszékhely roha­mos fejlődésében elvitathatatlan szerepe volt a villamosságnak. 1896­ban az ország fővárosában sem állott közcélra rendelkezésre nagyobb villamoserő, mint amit Ikerváron a Rába vízereje szolgáltatott. A dunán­túli városokban — Pécs és Kaposvár kivételével - ekkor még csak tervez­gették a villamosítást. Szombathelyen 1898-ban a városi vízmű, 1899-ben a STRICKER-féle bőrgyár villanymotorjait az elektromos művek árama hajtotta. 1910-ben az esti Szombathelyen 315 gázlámpa mellett 21 villa­mos ívlámpa és 470 izzólámpa ontotta a fényt. 94

Next

/
Thumbnails
Contents