Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Németh Endre: A millennium évében született -Az ikervári villamos erőmű -

IVÉMETH ENDRE A MILLENNIUM ÉVÉBEN SZÜLETETT - AZ IKERVÁEI VILLAMOS ERÖMÜ A 19. század utolsó harmada Magyarország számára gazdaságilag -viszonylag - kedvező körülményeket hozott. Az 1867-es kiegyezéssel végetért az 1848-4r9-es szabadságharcot követő önkényuralom, mely gazdaságilag teljes kiszolgáltatottságra kényszerítette az országot. A korai kapitalizmus kibontakozása elősegítette az ipari fejlődést, egyre több magánvállalkozás jelent meg, hogy munkájával, termékeivel a különböző területeken sokszor robbanásszerűen jelentkező igényeket kielégítse. A megalakult új ipari és mezőgazdasági üzemekben a gépek működéséhez, és a különböző technológiai folyamatokhoz energiára volt szükség. Minden ipari létesítmény nem települhetett az akkori időben legjelentősebb energetikai bázisok, a szénbányák közelébe. Az energiahordozó nagyobb távolságú szállítása jelentős költséggel járt és ez a termékek előállítási költségeit növelte. A vállalkozók törekedtek minden eddig ki nem használt energianyerő hely felkutatására és annak a legteljesebb munkába fogására. Nyugat-Magyarország, így Vas megye nem rendelkezett szénbányával, de kisebb-nagyobb vízfolyásai - a viszonylag sík terület ellenére olyan nagyságú energiát rejtettek magukban, amire a jó szemű vállalkozók már jóval előbb felfigyeltek. Miután a megye területe mezőgazdasági termelésre alkalmas volt, adódott, hogy a legfontosabb termék - a gabonafélék - feldolgozásának üzemei, a malmok lettek a vízerő legfőbb ipari felhasználói. A Rábán, Pinltán, Repcén, Gyöngyösön számtalan vízimolnár szolgálta - sokszor generációkon át - e környék lakosságát. Két fiatal mérnök Bánó László és Szüts Béla 1892-ben Budapesten magánmérnöki irodát nyitott és figyelmük Magyarország nagyobb vízerőinek kihasználtsága, illetőleg kihasználhatósága felé irányult, szakértőkkel folytatott megbeszéléseik következtében jutottak el a Rába folyóhoz és Ikervár községhez. A történetre Bánó László - aki az ikervári villamoserőmű egyik tervezője volt - következők szerint emlékezett: 85