Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

1. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség — Beszélgetés Kuntár Lajossal —

Ezt a népi kifejezést nein értette meg, és azt írta, hogy „egész nap lőtte a galambokat". A mesék végül is eljutottak a megyei könyvtár gyermek-olvasóihoz? A mesegyűjtéssel elsősorban az volt a célunk, hogy olvasnivalót adjunk a gyerekek kezébe. Nem eredeti formában, hanem földolgozva, ahogyan azt Illyés Gyula tette. Már 1955 karácsonyára megjelent - ötezer példányban - az első vasi népmesekötet, „A furfangos Tilinkó". Az eladásából befolyt összegből visszafizettük a Népművelési Osztálytól a nyomdai költségre kapott pénzt, valamint vettünk egy magnetofont és előkészítettük a második kötetet - „Az aranyrózsafát". Ezen már a „Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség" van feltüntetve kiadóként, s 1957-ben látott napvilágot, A harmadik mesegyűjtemény „A bűvös ládikó és más mesék" címmel jelent meg, 1959-ben. Munkatársaim - Csaba József, Elek Tibor, Hartmann Géza és Laky Rezső - segítségével 12 mesemondó közel 200 meséjét adtuk közre. A mesékről, azok gyűjtéséről, a mesélőkről írtam a köteteidben, valamint a Vasmegye (1955), a pécsi Jelenkor (1959) és az Életünk (1984) hasábjain. Máshol a megyében nem működött gyűjtő közösség? De igen. Vasváron, a Járási Művelődési Házban. Ennek Néprajzi és Irodalmi Köre 1957-ben kiadta a „Feneketlen tó" című hegyháti mesekötetet, Honismereti Köre pedig 1959-ben a „Babszem Csacsi" címűt. Meddig működött, hogyan és miért szűnt meg a Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség? A megye területén néprajzi gyűjtéssel foglalkozókat nem sikerült ebbe az egy munkaközösségbe tömöríteni. A Megyei Tanács által ígért anyagi támogatás is elmaradt. Akadályozta a munkát az is, hogy Dömötör Sándor múzeumigazgató, hivatásos néprajzos és a Megyei Művelődési Osztály között ellentétek mutatkoztak, így Dömötör Sándor nem támogatta teljes mértékbeli a munkaközösséget, ez pedig megosztást eredményezett. 1956 elején Ortutay Gyula akadémikus, a Néprajzi Társaság elnöke Szombathelyen előadást tartott, s ekkor nimikaközösségüiikiiek felvetette azt a lehetőséget, hogy a Magyar Néprajzi Társaság első vidéki fiókjaként működjék. A Társaság elnöksége viszont úgy döntött, hogy ez csak akkor lehetséges, ha vezetését Dömötör Sándor múzeumigazgató veszi át. Anyagi támogatást ők sem tudnak nyújtani a működéshez. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya a vezetés átvételével nem értett egyet, így munkaközösségünk nem lett vidéki fiók. Közben a Népművelési Minisztérium is kifogásolta a Munkaközösségnek a Megyei Könyvtár kebelében 18