Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)
2. szám - Orbán Róbert: Millenniumi faültetések Vas megyében
ORBÁN RÓBERT MILLENNIUMI FAÜLTETÉSEK VAS MEGYEBEN Magyarország történetének leglátványosabb és mindmáig legnagyobb ünnepségsorozata a millennium volt. Az utókor emlékezete ugyan a nagy, országos és fővárosi rendezvényekre - így a mülenniumi kiállításra összpontosul, pedig részben helyi kezdeményezésre, részben kormányzati (hatósági) felszólításra a falvakban és a vidéki városokban is rendeztek ezredévi ünnepségeket. Vidéken, így Vas megyében is, a helyi ünnepségek gazdái legtöbbször az elöljáróságok és az iskolák voltak. Rajtuk kívül sok helyen Idilön megemlékezést tartottak az egyházközségek és a településen működő egyesületek is. Az elöljáróságokat a megyei törvényhatósági bizottságok díszközgyűlések megtartására kötelezték. A gyűlésekről készült jegyzőkönyvek egy példányát az alispáni hivatalhoz kellett eljuttatni. Azt, hogy a megye valamennyi településén megtartották-e az ünnepi ülést, ma már teljes biztonsággal megmondani nem tudjuk. (A főszolgabírók többször is sürgették a jegyzőkönyvek beküldését.) Az ismert jegyzőkönyvek száma 158, ez nagyjából a megye településeinek negyedét jelenti. A közgyűlések határozatokat hoztak az elöljáróság névsorának jegyzőkönyvi megörökítéséről, majd az emlékbeszéd következett, amelyet a bíró, a jegyző, az elöljáróság valamelyik tagja, esetleg a helyi tanító tartott. Néhány helyen a díszülés felajánlásokat is tett, emlélíállításról is döntést hozott. így például: - Nagyunyom (ma: Balogunyom): - ahol az emlékbeszédet Sényi Béla földbirtokos tartotta - „Magyarország ezredéves fennállásának emlékéül két szilárd kőhidat építtetett, melynek egyike Szent István, másika Ferencz József hídnak neveztetett." - Léka (ma: Lockenhaus - Ausztria): Bertalanffy prépost javaslatára szegény- és betegház építését határozták el és egyben a cél érdekében, öt évre 10 százalékos községi pótadó bevezetéséről is döntöttek." - Rohonc (ma: Rechnitz - Ausztria): az utcák rendezéséről és az utcanevek „megmagyarosításárór 1 határoztak. Több nemzetiségi község jegyzőkönyvében szerepel a magyar haza iránti hűségnyilatkozat. Pl.: 68