Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - M. Kozár Mária: A perestói ház berendezése

közé egy „háromfiókos sublótot" tettek. Az ajtó melletti jobb sarokba pedig még egy ágyat. A berendezési tárgyak pótlására a vízlendvai körjegyző a következő tárgyakat kérte a megnyitás előtt két héttel: „1 vánkos, 1 dunyha, 1 ágyterítő, 1 lepedő; 10 db tányér, 2 tál, 1 sótartó, 6 kanál, 6 kés, 6 villa; 1 olajlámpás; 1 feszület, 1 tükör, 6 db kép". A hátsó szoba berendezéséről - melynek egy udvar felőli ablaka volt csak az 1894. évi űtijelentésből van adatunk („tartalék ágy, élelem eltartására szolgáló láda s más háztartási szerek, teknők, vékák, kosarak stb.") A gazdasági épület helyiségei az 1894. évi útijelentés szerint: Icámra, istálló, kocsiszín, csűr és hidas. A milleműumi szlovén ház leírásánál pedig: kamra, egy ló és egy „marha istálló", szérű, szénatartó, szín (kocsi, eke, borona sfb. tárolására) és kétosztatú ól (hidas) volt. Az 1894, évi útijelentésben leírt és lerajzolt vízlendvai különálló gabonatároló építményt („emeletes granárium") Jankó János az 1898. évi összefoglaló tanulmányában „írásban és alaprajzban" Örökítette meg. Felépítésére ugyanis Vas vármegye nem áldozott pénzt. A kástu bemutatásának költségei Vas Vármegye Törvényhatósága szerint „... a megszavazott 2.500 forintban fedezetet nem találnak", ezért kérték, hogy szíveskedjenek „a különben is felesleges magtár építésétől eltekinteni, avagy a költség többletet az állani kincstár terhére" fizessék ki. A szakemberek szerint fontos, jellegzetes épület felállításáról nem szakemberek döntöttek. Pedig az emeletes kástu képviselte vohia igazán a szlovének jellegzetes építkezését. A történeti Magyarországon egyedül a Vas és a Zala megyei szlovéneknél, az Őrségben és a Göcsejben voltak ilyen különálló, emeletes termény- és élelemtároló épületek. (Ma a szalafői Pityerszer épületegyüttesében látható egy emeletes kástu.) A magyarországi szlovének népviseletéről Jankó János 1894. évi űtijelentésében a következőket állapította meg: „A vend népviselet teljesen a szomszédos Styria befolyása alatt áll és semmiféle érdekeset nem mutat. - Az eredeti vend viselkedés csak a hegyközti falvakban maradt fenn és pedig jobban a nőknél mint a férfiaknál. - Nézetünk szerint a népviseletnek megismertetése végett elégséges volna egy tótkeresztúri vagy e vidéki menyecske, ugyanottani leány, egy muraközi legény és fiatal asszony öltözéket bábukon bemutatni." Lukács Béla kereskedelemügyi magyar királyi müúszter 1894. november 13-án kelt levelében kérte dr. Károlyi Antalt, Vas vármegye alispánját, hatalmazza fel a viaszbábuk megrendelésére, melyeket Mangsch Nándor bártfai gyáros készített el a néprajzi falu számára. „Egy-egy népviseleti bábunak a typus telhető utánzásával való elkészítése, felöltöztetése és elhelyezése 48-50 forintba" került. Kérte továbbá, hogy az egyes 48