Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1996. (Szombathely, 1996)

2. szám - Melega Miklós: A századfordulós Szombathely infrastruktúrájáról

ték. Szombathely utcái a 19. század végén a közműépítkezés hatásaitól függetlenül is siralmas képet mutattak. Kortársak beszámolói szerint a Kőszegi hegység felől érkező szelek „... akkora port kavartak föl, hogy mire az ember a Rohonczi út felől a megyeháza elé ért, olyan volt, mint egy Saharában vándorló sivatagi jövevény, akit az utcák pora a fejebubjától ... a cipője orráig vastagon belepett." Az 1890-es évek közepéig az utakat csak kavicsolták, és lovakkal vontatott úthengerlővel tömörítették. Esős időszakban a városban megbénult a közlekedés. Ilyenkor a kocsik és az omnibuszok gyakran elakadtak a sárban, s az is előfordult, hogy emiatt a vasútra igyekvő utasoknak gyalog kellett kimenniük az állomásra. Főleg tavasszal és ősszel állt elő ez a helyzet, mely nemcsak a személyforgalmat akadályozta, hanem a kereskedők, fuvarosok munkaját is nagyon megnehezítette. 1899-re a közműépítési munkák nagy része elkészült, az utcarendezés kérdése újra időszerűvé, sőt elodázhatatlanná vált, annál is inkább, mert a város lakossága kezdte megelégelni, hogy „... Szombathely számos utcáján végig bokáig érő sárban gázol a közönség, mikor ilyesminek szezonja vagyon". A város utcáinak rendezésére már Éhen Gyula megválasztása előtt is történtek kísérletek (járdakövezés, aszfaltozás), a megoldást - a nagyszabású utca- és városrendezési munkálatokat azonban Éhen Gyula polgármesterségének időszaka hozta meg. Az általános utcaburkolási terv anyagi fedezetét a kölcsönökkel terhelt város számára csak a kövezetvám elnyerése biztosíthatta. A polgármester kezdeményezésére már 1896-ban határozatot hozott a képviselőtestület a kövezetvám-szedési jog elnyerése érdekében. A kérvény megszavaztatásakor a polgármesternek nem volt nehéz dolga, mert a képviselőtestület tisztában volt azzal, hogy „... Szombathely város fejlődése és lakosságának rohamos szaporodása s egyúttal ipari és kereskedelmi forgahnának fellendülése folytán a közegészségi és köztisztasági követelmények gondos ápolása mellett, a közlekedés érdekeinek előmozdítása és modern színvonalra emelése s az úttesteknek egyöntetű kezelése is a hatóság egyik legeminensebb gondoskodásának tárgyát és föladatát képezi ..." A kövezetvám kérvénnyel összekapcsoltán megszületett a döntés a város összes utcájának szilárd anyaggal való burkolásáról is. A kövezetvámot 1899. május l-jén léptették életbe. A bevételeket a „vámtárgyak" - azaz a díjat fizető kereskedők, fuvarosok által használt fontos közlekedési utak - femitartására fordították. A képviselőtestületi közgyűlés 1898 nyarán az előzetes terveket elfogadva rendelte el a város összes utcáinak szilárd anyaggal történő burkolását. " A munkálatok elvégzésével a Magyar Asphalt Rt-t bízták meg 1899-ben.

53 Hogy a lehető legmegbíz37