Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATOK MEGYÉNK FOLKLÓRJÁHOZ - Komjáthy Kálmán: Körmendi népszokások - A Hagyományőrzők Baráti Köre 1992. évi gyűjtéséből -

ben. Ó Mária könyörögj érettünk, édes reményünk. Hogy ez új esztendőben, minden ügyeinkben lehessünk Jézus drága kedvében." Aztán az ajtón belül kerülve „BÉKÉS, BOLDOG ŰJ ESZTENDŐT" kívántak az egész családnak. A családfő vagy háziasszony megajándékozta a köszöntőt. Más formában csak beléptek a házba és műiden köszöntés nélkül máris mondták a köszöntő verset. „Adjon Isten bort, búzát, barackot, Kurta-farkú malacot, Szekerüknek kereket, Poharuknak feneket, Hogy ihassunk eleget, Békés, boldog Új évet." Hosszabb köszöntőre már ritkábban vállalkoztak, pedig ennek volt legjobb és legnagyobb hatása a családra. „Adjon Isten engedelmet, családjuknak segedelmet, Krumplit, búzát, tököt, babot, hízódisznót ötöt-hatot. Bort, búzát, békeséget, jól dolgozó cselédséget, Hozzá való feleséget. Hogy olcsó legyen a kenyér, a gabona áros, Olcsón mérje majd a húst, nyerjen a mészáros. Orvos, bakó a díjat kapja heverőben, Adjon Isten, ami nincsen az Új esztendőben." „Jeges csapok lógnak házak tetejéről, Köszöntöm a népet az Újév elejéről, Mintha csilingelne százmillió csengő, Úgy csörög az emberek zsebében a pengő. Akik egykor lapátolták a hóiét, bólét isznak mostan, Olyan nagy a jólét. A hólé olvadjon, a jólét maradjon, Fagyos tél után, majd szép tavasz fakadjon, Békés, boldog új esztendőt kívánok." A vers első része népi ihletésű, míg a négy zárósor már irodalmi értélen, Arany János alkalmi verse negyedik, ötödik versszakának népiesített változatát tartalmazza. A katonás, jó kiállással elmondott versnek meg is volt a foganatja, eredménye, hullott az aprópénz, tellett a tarisznya. Helybéli újévi szokás volt még a vendéglőben szilveszterkor, amikor éjfélt ütött az óra, végighordtak egy élő malacot a teremben és a mulató vendégek némi borravaló után meghúzhatták a szerencsemalac farkát, végül pedig kisorsolták. 81