Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATOK MEGYÉNK FOLKLÓRJÁHOZ - Koszorús Ödön: Lakner Regina meséi

rótt, hogy nyissa a kaput... Igen ám, de az ikervári paplak helyett újra a nyőgéri előtt állott a kocsi! Az esö elcsendesedett, ők meg morogva, dideregve fordultak vissza. A két szürke fáradtan kocogott hazafelé. így vált be a garabonciás diák átka! Mert hogy az volt, az biztos! * # # A GARABONCIÁS ÉS AZ ÓRIÁSKÍGYÓ Egy meleg nyári napon Jámbor néninek valami dolga akadt az istállóknál. Amint tett-vett, egyszer csak rátévedt a szeme a szemétdombra. Hát uramfia! Még a lélegzete is elakadt a látványtól, mert mint egy nagy silinga, egy hatalmas összetekeredett óriáskígyót látott ott csillogni a napfényben. Nagy sikogatással rohant be a házba, a fustöskonyhába, hívta a ldsszógát meg a gyerekeket, hogy nézzék meg, milyen csoda állat van a ganajdombon. Azok meg alig értették meg, hogy mit is akar a gazdasszony,.. Na végre már futnának kifelé, mi az istencsudáját mutat az asszonyság, amikor hatalmas boszorkányszél kerekedett és Isten tudja honnan, jött egy nagy fekete felhő, még a napot is eltalíarta, elkezdett szaltadni az eső meg a jég. Az egész csak pár percig tartott! Amikor aztán felocsúdtak és eszükbe jutott hová is akartak iutni, mennek végig a tornácon a ganaj felé, de bizony ott már nem volt semmi, akárhogyan is nézelődtek! Közben az utcán összefutottak az emberek és igen mutogattak a nagy fekete felhőre, ami Kataliktya felé ment el. Hogy mit láttak? Hát, a fekete felhő közepéből kilógott valami, mint egy hatalmas nyomórúd! Ha hiszitek, ha nem, az volt az óriáskígyó! Pedig ez igaz volt, mert a ganajon látta a Jámbor néni, a felhőben meg látta Öregapám, meg Nyúlszeren az Istók bácsi, a Bábi néni, meg látták még többen is akik a mezőn dolgoztak. Aztán azt mondták, azért vitte el a garabonciás az óriáskígyóját, mert csak addig lehetett itt a földön, amíg emberi szem meg nem látta! * # # A RBZKÍGYÓRÓL Még kislány koromban mesélte öregapám, hogy egyszer régen szénabetakarítás idején a Háromhódakra mentek az édesapjával szekéren. Egyszer csak valami fütyölő hangot hallottak. Jól körülnéztek és egy rézkígyót láttak meg. Kapták az ostort és jót odasuhintottak, hogy elkergessék. Az meg a szájába kapta a farkát, aztán úgy gurult el a Gógán felé 74