Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATOK MEGYÉNK FOLKLÓRJÁHOZ - Tóth József: A pösei sárkány

Sokan vannak még itt hátra, Kik nincsenek az írásba, Nagycsömöte, Lukácsháza, Ludad meg Seregélyháza. A pösei Plébános, Név szerint Mazali János, Különben mint lelkiatya Ki az áldást osztogatja. Molnár Miska keménykedett, Fára mászott, úgy nevetett, Hogy belenyúlt a fészekbe, Bagoly akadt a kezébe. Az esemény alapja egy odvas tölgyfa a szőlőhegyi út mellett. A pöseiek kellemes pincebeli poharazgatás után jó keréken állottak. Amikor hazafelé indultak, az öreg tölgyfához értek. Erős szél zúgott Kőszeg felől, s a tölgy odva hol gyengébb, hol erősebb, a szél erejének gyengülése vagy erősödése szerint mély, búgó hangot adott. A hegymester, a hagyomány szerint Kovács Gyuri, aid ezúttal céhmester is volt, így szakértőnek számított túlvilági kérdésekben, megállapította, hogy vagy sárlcány, vagy ördög lakik az odúban. A hiedelem szemit a sárkány őseink, a honfoglaló pogány magyarok is tölgyfa alatt áldozták fel fehér lovaikat, s ez a fa bűnös. Ezért el kell hozni a „borostyát", a szenteltvíz-hintőt a templomból, sőt a plébánost is ki kell hívni a sárkány kiűzésére. Mert az ördög sárkanybőrbe bújik. Hogy ez így van, meg kell nézni a templomban, hogy Szent György vitéz hogyan szúrja agyon az ördögöt a sárkányban. A felvonultatott személyek foglalkozásuk szerszámait is vitték magukkal. 1982. márciusában Molnár János így emlékezik a históriában felsorolt személyekre: A családok egy része kihalt, néhányan elköltöztek, mások utódai itt éhiek a faluban. A tölgyfa helyén 1875-ben kőkeresztet állított a község, amelyet 1915-ben Danka Jánosné, férje háborúból való hazatérésére tett fogadalmának teljesülése után, bekeríttetett. A sárkány históriája kezdetben gúny és falucsúfoló tárgya, később érdekes meseként maradt fenn az emlékezetben. Még a „sárkány évében", 1867-ben készült az első sárlcány két fa összekapcsolásával. Ma a szárnya és a szája hiányzik, testének pikkelyeit apró fúrások képezik, nyakán pedig övszerü pikkelysor van kifaragva. Alakja finoman ívelt, hosszúsága, mai állapotában, 105 cm. A második, amely a hagyomány szerint tíz évvel később készült, igazi mestermunka. Egyetlen fából faragott test, előkelően hajló nyakán külön faragott betét a taréj, amelyet piros vászonnal vontait be. Alatta a fülek bevésve a fejbe, előtte a szemek alsó és felső fémlemez szempillákkal, s a félelmetesen kitátott száj hegyes fogakkal, s a fogakat befogadó fogíny lemezből kivágott fogsorával, táguló orrcimpákkal, támadó kígyó fejére emlékeztet. A test hosszúsága - a hajlatokat leszámítva - 95 cm. 70