Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - ADATTÁR - P. Hajmási Erika: Anardai Szent Kereszt-templom

P. IIAJMÁSI ERIKA A NARDAI SZENT KERESZT-TEMPLOM 1991-ben „újabb" középkori templommal gazdagodtunk. Egy leletmentés során számos középkori részlet tárult fel a nardai templomon, amely addig műemléki nyilvántartásban nem szerepelt. Narda Szombathelytől nyugatra fekvő határmenti Ids település. A falunév szláv eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással. Fényes Elek még külön említi Kis- és Nagy-Nardát, 120 ill. 389 r.kath. horvát lakossal. Nagy Nardában paroch.székesegyházzal. Földesura gróf Batthyáni Gusztáv volt." Nagy Narda plébániáját és régi kőfallal körülvett templomát a Vas vármegye monográfia is megemlíti. A két falu 1950-ben egyesült, lakóinak száma: 680. A kutatás előzménye az volt, hogy a falu lakói bővíteni akarták a templomot, A vakolat leverésekor derült ki, hogy a templom középkori részleteket őriz. A felfedezés lázba hozta a kis falu lalcóit, akik lelkesen támogatták a régészeti feltáró és helyreállító inunkat. TÖRTÉNETI ADATOK A falu számos névalakban fordul elő a középkori okiratokban: Villa Nerde (1221), Narrad (1322), Nerada (333), Kysnarda (1440), Nagnarda (1443), Narda (1475) és Kysnarda(l480).

5 Első említése 1221-ben a pornói apátság alapítólevelében található, János apostol templomát is csak 1439-ben említik. Az Erdődy levéltár egy 1502-es oklevele kőfalű templomot említ Nagh Narda faluban Szt. János tiszteletére szentelve. Az 1500-as években plébánosait említik. A plébánia átmeneti üresedése után 1674-ben újra van plébánosa. Ekkor már Szent Kereszt a templom titulusa. A török idők alatt a magyar lakosság elpusztult, helyére horvátokat telepítettek. A titulus változásának feltehetően a népességcsere az oka. A plébánia és a templom további sorsának alakulását a Canonica Visitatiókból és a Püspöki Kancelláriai iratokból ismerhetjük meg: 52