Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - HÍREK, ESEMÉNYEK - Tóth Kálmán: Magyarság - európaiság. Beszámoló a Szombathelyen megtartott XXIII. Országos Honismereti Akadémiáról

tunic le az államhatárok által szétszabdalt magyarságról, még ha ez ko­moly tehertételt jelent is számunkra. Neldínk, szegény magyar államnak kell pótolni azt, amit polgárai számára az adott ország elmulaszt meg­adni, de nem szociális szempontok szerint, hanem a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk saját politikai kifejezési formáikat, de segíteni kell, hogy ne legyenek kijátsz­hatók aktuálpolitikai kérdésekben. Műiden lehetséges módon meg kell akadályozni, hogy a világban éló magyarság újabb politikai emigrációval gyarapodjon - zárta előadását Pozsgay Imre. Mint az várható volt, az előadás sok kérdést és hozzászólást inspi­rált. Ezek közül emelnék ki néhányat. Egy hozzászóló megjegyezte, hogy tenni kellene valamit kormányzati szinten a magyar nyelv és szellemi kiiltűra védelmében, a „magyar szellemi önvédelem terén". Milyen mó­don lehetne megtartani a környező országok magyarságának értelmisé­gét saját helyén? Mit tehet Szombathely a világ magyarságáért? - hang­zottak a kérdések. Válaszailian Pozsgay Imre kifejtette, hogy a 20 éve folyó restriktív gazdaságpolitika a bajok forrása. A szellemi élet fejlesztésére szánt tő­két elnyeli az államadósság kompenzációja. A kormány aktuális költség­vetési megszorításai hasonlítanak ahhoz, mintha valaki a indulás előtt a bőröndbe kapkodva, félig-meddig beleszórt ruháinak kilógó részeit kö­rülvagdosná, hogy minden elférjen. Ha így folytatódili, nem lesz erkölcsi alapunk saját körükben maradásra bírni a kisebbségi magyar értelmisé­get. Először hazánkban kellene az értelmiség értékelését helyreállítani. (A szellemi tőke eláramlásáről, a „brain drain"-ral nemrégiben rende­zett nemzetközi konferenciát Budapesten az Európa Tanács. T. K.) A gazdaság nemzetépítő erő, piacoknak kellene tekinteni a környező magyarság területét. De a 93 ezer négyzetkilométerre összesarabolt or­szág nem engedheti meg magának Nyugat- és Kelet-Magyarország szét­tagoltságánali erősödését. Szombathely gazdasági szempontból kapu és erős szellemi központ, a Szent László Akadémia hálózattá fejlesztésével ebben még inkább erősödhet. Az akadémia utolsó előadásában Bedécs Gyula, a Győr-Mosón-Sop­ron Megyei Idegenforgalmi Igazgatóság vezetője a kiutűrtörténeti érté­kek összefűző erejéről, idegenforgalmi szerepéről beszélt. Ebédszünet után négy, egyidejűleg más-más helyszínen zajló szekci­óban folytatódott a munka. A felvidéki magyarság helyzetével foglalkozó csoportot Görföl Jenő, a CSEMADOK titkára, az Erdély-szekciót Sebestyén Kálmán, a volt Ju­goszlávia területén élő magyarokkal foglalkozó csoportot Székely András 93

Next

/
Thumbnails
Contents