Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - HÍREK, ESEMÉNYEK - Tóth Kálmán: Magyarság - európaiság. Beszámoló a Szombathelyen megtartott XXIII. Országos Honismereti Akadémiáról

Ebéd után Pusztai Gyula Vas megye az európai térségi szervezetekben című előadásával folytatódott, a program. Ismertette, hogy Vas megye milyen szerepet tölt be a regionalizmus továbbfejlesztésében. A megye földrajzi helyzete indokolja a határon túli régiókkal való együttműködést. Az európai regionális szervezeteidben való részvétel stratégiai kérdés. Magyarországon elsőként Vas megye lépett be az Alpok-Adria Munkaközösségbe és az Európai Régiók Közösségébe. A testvén negyei szerződések - a Mari Autonóm Köztársasággal, Como tartománnyal, a svájci Jura kantonnal - főként kulturális csereakciókban öltenek testet. De Vas megye külkapcsolataiban már régen nem a kultúra és sport a meghatározó. Jó példa erre, hogy Vas, Györ-Moson-Sopron megye és Burgenland külön regionális tanácsot hozott létre a termelési kooperációs lehetőségek megtárgyalására. Az elmondottak alapján Pusztai Gyula szerénytelenség nélkül így összegezhette előadását: „Vas megye tevékenysége példaértékű a regionalizmus vonatkozásában". Este Wagner András, Szombathely megyei jogú város polgármestere fogadta az akadémia résztvevőit. MÁSODIK NAP. JÚNIUS 27., KEDD Halász Péter: Nemzetiségi politika Európaiján és Magyarországon című második előadása tartalmát és szellemét tekintve Köteles Pál könyvének címadó esszéjével rokonítható. Ennek ellenére nem volt könnyű feladat a magyar és európai nemzetiségi politika egyes történeti adatainak koronkénti összevetése. Történetírástink még adós a magyarországi etnikai közösségek helyzetét feltáró, ezzel párhuzamosan a korabeli európai viszonyokat számon tartó elfogulatlan elemzéssel. Nemzetünk lelkiismeretét súlyosan megterheli az a tévképzet, hogy a magyarság évszázadokon át, ellentétben az európai normákkal, a kisebbségi csoportok erőszakos asszimilálására törekedett. Pedig a történeti tények éppen ennek ellenkezőjét, mutatják. „Az elmúlt évszázadokban tőlünk, magyaroktól vehetett volna példát. Európa a nemzetiségi problémák megoldását tekintve." A nemzetiségi kérdés megoldásának európai és magyar példáit összevetve felvázolódott egyik íő nemzeti erényünk: a magyar állam és társadalom általában toleráns volt az etnikai csoportokkal. A 19. század végére Európában elfogytak a nemzetiségek, Magyarországon olyannyira megerősödtek, hogy képesek voltak elszakadási törekvéseiket deklarálni. Akkor miként alakulhatott ki az a tévképzet, hogy a magyarság évszázadokon át elnyomta a nemzetiségeket? Köteles Pál szerint tudatos és kitartó erőfeszítéssel munkálták ki és terjesztet88