Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Kossics és kora
KOSSICS ÉS KORA A felsőszölnöki temetőben nyugvó Kossics József (1788-18G7) r.k. plébános munkásságát a magyar és a szlovén néprajztudomány nagyra értékeli. Szülőfalujában - a murántúli Bogojüián - ugyan néhány éve rendszeresen rendeznek Kossics -napokat, de a mai vasi honismereti, helytörténeti laitatók nem ismerik eléggé. Pedig az előttünk lévő kötet egyik magyar szerzője, Fried István szerint „életútja jellemző a 19. századi Magyarországra". Kossics József életének és munkásságán alt jobb megismerése céljából alakult meg 1992-ben Budapesten a „Kossics Alapítvány". Elsőként nehezen hozzáférhető írásainak válogatását adták ki „A szlovének élete a Mura és a Rába között" címmel. (Jozef Kosic: Zivljenje Slovencev med Muro in Rabo. Ured. Marija Bajzek. Budimpesta, 1993. 191 p.) Ez a kötet döbbentette rá csalt igazán a kuratórimn tagjait, milyen fontos lenne Kossics József életének és munkásságának további feltárása. Ezért 1993. oltt. 23-án egy konferenciát rendeztek Apátistván falván „Kossics és kora" címmel. Az előadásokat tartalmazó könyvben három magyarországi és 11 szlovéniai szerző Kossics .József életrajzának eddig ismeretlen részleteit, történeti, néprajzi, irodalmi és nyelvészeti munkásságát tárja az érdeklődők elé. Ezen túl a koraijeli magyar és szlovén tudományos élettel, tudósokkal való kapcsolataira is rávilágítanak. Kossics József magyar, német és szlovén folyóiratokat járatott. Hét évig (182(5-1823) volt előfizetője a Vörösmarty Mihály által szerkesztett (1827-1832) Tudományos Gyűjteménynek. (Három és fél tehén árát költötte a folyóiratra.) Az évi 7-800 előfizető többsége városi polgár volt, falusi papként fehér holló volt. közöttük. Kossics József életének 79 évéből tizenhármat Alsószölnőkön, harmincnyolcat pedig Felsőszölnökön töltött. Első részletes életrajzát mely egyben korrajz is - Joze Smcj maribori segédpüspök tollából olvashatjuk, Ifj. Lqjze Kozar pedig e kötetben összegzi elsőként a felsőszöhiöki plébánia korabeli egyháztörténeti adatait. Kossics József nemcsak egyházközsége híveinek lelkipásztora volt, hanem a Rába és a Mura között élő szlovénség helytörténeti, honismereti kutatója és felvilágosítója, a magyar és a szlovén néprajztudomány első tájmonográfiájának szerzője, az első magyar-szlovén szótár összeállítója. Utóbbi - Fried István szerint - megfelel a korabeli közép-európai szótáralkotási törekvéseknek. Töredékes kéziratával (Starine zeleznih ino salajskih Slovencev - A vasi és zalai szlovének története) elsőként próbálta ismeretterjesztő stílusban bemutatni szűkebb hazájának helytörténetét. Imakönyvet (Jézus moje po'selenje. - Jézus után vágyom) ma is naponta kézbe veszik a vasi szlovén hívők. így a mai napig segíti őket anyanyelvük és nemzetiségi tudatuk megőrzésében. 78