Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
4. szám - ADATTÁR - Kuntár Lajos: Egy rosszul ismert vasi költő: Kimoss Endre
akkor fontos volt (református, majd kifejezetten katolikus), s természetesen művei címével, megjelenési évével stb. volt. Az idézetben foglalt hamis adathalmazzal kapcsolatban Zsámboki László bőven idéz az ellentmondásos adatokat örökítő és az azokat feloldó forrásokból. Kimoss Endre kiválóságát bizonyítja, hogy jelentős sajtóés irodalomtörténeti forrásanyag örökíti nevét, - sok esetben ellentmondásos adatokkal, amelyek továbbélve eredményezték, hogy máig rosszul ismerjük Kemenesalja szülöttjét. Kunoss Endre származását azért találjuk, hol jobbágyinalt, hol nemesinek, mert családja valóban népi eredetű, de Vas vármegye neves levéltárosa Balogh Gyula az 1894-ben első és 1901-ben második kiadásban megjelentetett „Vasvármegye nemes családjai" című művében a Kunoss család ismertetését így kezdi: „ A nemesség szerző Kunos János FelsőEörött lakott.'"* Azt, hogy a mai Oberwarton lakó Kimos Jánost mikor emelték ki a jobbágyi sorsból, Balogh Gyula nem említi, de közli a család nemzedékrendjét: „Kimos János, -János -, -Jakab-, -János, Mihály, András-" és ezt. kiegészítve 1885-ben azt írta, hogy János III-nak, a költőnk apjának, három gyermeke volt, névszerint : János, Endre és Erzsébet. Mivel Endre a nemességet szerző János I-től induló család negyedik nemzedékeként született, következtethető, hogy a 18. század elején történt a nemesség adományozása. Balogh Gyula egyszerű nemzedékrendje önmagában is bizonysága Kunoss Endre nemesi származásának, de erősíti e tényt, hogy Nagy Iván sokat forgatott könyve is hasonlóképpen ismerteti az egyházashetyei Kunoss család eredetét, azaz: a nemesi voltát. A biiijoltviszonyultról is vasi levéltáros tájékoztat: „Egyházas Hetyén rezidencionális atyai házzal és mintegy 46 1/2 hold szántófölddel és réttel, a borgátai hegyen pincés szöllővel, s a kis somlyói nemesi szöllővel bírtak." A költő születési idejét egyértelművé teszi a Kis-Somlyó 1811. április 9-én történt anyakönyvi bejegyzése, mely szerint Németh Pál evangélikus lelkész ezen a napon keresztelte meg a hetyei „Kunos János, Illés Erzsébeth" András nevű fiát. A lelkész és neje, Káldy Klára keresztszülők egyike a matrilaüában szereplő négy párnáit, A továbbialtban: „N. Vargyai Ferentz, Gömbös Julianna, - N. Ádám Pál, Hegedűs Éva - N. Vargyai István, Kis Erzsébeth". Az a körülmény, hogy az András (Endre) fiú jöttének örömében Kemenesalja több nemesi családja együtt örült Kunossékkal, szintén bizonyítéka a nemesi származásuknak. Az anyakönyvi bejegyzés másolata tisztázza tehát a születés évét, egyben cáfolja Nagy Iván állítását, amely szerint Kimoss „Vas megyében 5tt