Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

4. szám - ADATTÁR - Prejczer Paula: Adalékok a Bezerédj család történetéhez

postával feleltein, meghagyván néki, hogyha ajánlásomat elfogadja a készített Rajzot és Überschlaget [előzetes költségvetést] Uram Atyámnak kézbesítse...". Felmerülhet a kérdés, vajon nem a zsemiyei kastély átépítéséről, ennek rajzáról írt-e az apjának? Elek ugyanis átépíttette kastélyát „a kereszt alaprajzú épületet 1856-ban[!] megkettőzi és így kapja ni eg a jelenlegi arculatát." Az átépítéssel egy könyvtár-terem alakult ki. „Könyvtára értékét sejteni engedi a töredék, ami belőle megmaradt. Voltaképpen könyvtára számára építteti a második keresztszárat. Ebben a hatalmas méretű könyvtárban, a belőle nyíló oldulfülkében fogadta Dealt Ferencet, aki több ízben felkereste a tág látókörű szomszédot..." A zsemiyei gazdaság akkor virágzik fel igazán, amidőn a közszerepléstől ide visszavonult Elek botanikus kertet varázsolt a kastély köré. „E természetű irodalmának kéziratban egész könyvtára van, amely azonban soha nem látott napvilágot." Sajnos e kéziratok nem találhatók a megmaradt könyvek között, de több olyan botanikai, állattani, kertészeti munka is van, amelyben rajzok, bejegyzések igazolják, hogy Elek tulajdonai voltaic. Bezerédj Elek 1894. augusztus 23-án halt meg. Az 1894. március 6-án Szombathelyen kelt végrendeletében, illetve a későbbi hagyatékátadó leltárban" leányára Bezerédj Emmára hagyta a kastélyt és a beimé lévő értékeket. Emma lányán kívül Kiss Emmával kötött házasságából György és Adóiján fiúgyermekük született. György fiatalon meghalt, Adóiján gazdasági pályára lépett, téglagyárat épített Rum -Haraszton. Az apja műveltségét, széleslátókörét Emma örökölte, gazdagítva a magyar művelődéstörténetet. Verseivel és az angol irodalom korabeli képviselőiről írt. kritikáival maga is az irodalom művelőjévé vált. O Rosti Magdolna, a Nyugat, kritikusa. Anyja korai halála után „...főleg édesapja, ld nagyon olvasott ember volt, nagy könyvtára is volt, nevelte őt saját elgondolása szerint, persze német és francia nevelőnője volt... szabadon engedte őt a könyvtárba már nagyon Üjú korában, olvasott, amit akart... Angolul is így tanult meg." " Bezerédj Emma nemcsak a család, hanem környezete művelődését is szem előtt tartotta. Elindította a kastélyt, azon az úton, mely végül is - mintegy huszonöt évvel később - a művészteleppé váláshoz vezetett. 1919. április 52-án levélben fordult Babits Mihályhoz - kivel fia, Békássy Ferenc halála után rendszeresen levelezett - felajánlva a kastélyt. írói és művészi alkotóház céljaira. „... szeretnék létesíteni először egy üdülő-pihenő telepet szellemi munkások számára, evvel kapcsolatiján egy könyvtárt, amelynek elég értékes alapjai megvannak... Azonkívül lehetne itt 41