Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)
3. szám - KÖNYVESPOLC - Söptei Imre: Sopron vármegye első regesztakötete
zönsége Sárvár várának megerősítésére mész szállítását határozza el. Talán ugyanez befolyásolta abban a döntésben is a Sopron vármegyeieket, hogy Vas vármegye főispánját Nádasdy Ferencet saját megyéjük főispánjává is megválasztották. Jelentős azoknak a nemeseknek a száma is, akik mindkét megyében birtokkal rendelkeztek. Külön figyelmet érdemel ismertetett művünk a megye azon helytörténészeitől, akik a két megye határához közeli települések történetét kutatják. Ezek a térbeli közelség miatt nagy számban szerepelnek a Sopron megyei ügyekben. Csak néhány példa: Pápoc, Nick, Gór stb. Ezek többsége is elsősorban a birtokviták miatt került be a gyűjteménybe, úgyhogy birtokosaikról fontos adatokhoz juthatnak az érdeklődők. Még ennél is nagyobb a forrásértéke azon kutatók számára, akiket azok a Vas megyei települések érdekelnek, amelyek ebben az időben Sopron vármegye fennhatósága alá tartoztak. Csepreg és környékére kell gondolnunk elsősorban. Különösen érdekessé teszi az a tény, hogy a korabeli közgyűlések közül nem egyet Csepregen tartottak, melyeknek többsége megyegyűlés (generalis congregatio) volt. A szerző művét bevezetővel adja az olvasók kezébe, amelyben ismerteti a kötet keletkezésének körülményeit, kitérve a legújabb idők „regesztázásaira", részletesen felsorolva a közelmúltban kiadott nyugat-magyarországi regesztaköteteket. Megismerteti a használót a feldolgozott jegyzőkönyvvel, felhívja a figyelmet a 18. századi másoló téves olvasataira. Felsorolja a jegyzőkönyv valamennyi ülését, nem hallgatva el azt sem, hogy valószínűleg több hiányzik a sorból. Külön kitér arra a helyi jellegzetességre, hogy a rábaközi és a Rábán inneni területek nemesei külön is tartottak törvényszéki üléseket, de közgyűléseket is tartottak önállóan. Ismerteti a „regesztázás" általános és általa is használt szabályait, amiket a felhasználónak mindenképpen figyelembe kell vennie. A kötet végén ugyancsak Tóth Péter összeállításában részletes jegyzeteket találunk, melynek érdekessége a jegyzőkönyvben található magyar nyelvemlékek, lévén 1600 előttiek, betűhív átiratai. Talán e rövid ismertetésből is kiderült, hogy igaz a szerző által a bevezetőben tett megállapítás: „az egyes vármegyék önlcormányzata nem légüres térben tevékenykedett, hanem együttműködött a szomszédos megyékkel". Ezért és magas színvonala, valamint jó használhatósága miatt ajánlható mindenképpen e kötet a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények minden kedves olvasójának figyelmébe. (Tóth Péter: Sopron vármegye jegyzőkönyveinek regesztái I., 1579-1589. Sopron, 1994. 325 p.) SÖFTEIIMRE 86