Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - F. Mentényi Klára: A meszleni római katolikus templom műemléki kutatása

F. MElVTÉSm KLÁRA A MESZLENI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM MŰEMLÉKI KUTATÁSA A település elnevezésének eredetével kapcsolatban különböző vélemények fogalmazódtak meg.

1 Középkori történetére nézve egyelőre igen kevés és egymásnak ellentmondó adat áll rendelkezésre. Egy 1255. évi határjárás alkalmával királyi birtokként („Terra vüle Mezlen"), 1284ben azonban már a győri püspökség tulajdonaként („Villa episcopatus Jauriensis") tartják nyilván. A történettudomány a mai napig nem zárta le azt a vitás kérdést, hogy az itt élő nemesek a középkor folyamán a győri püspök egyházi alattvalói - prédiálistái - voltak-e, vagy megillették őket a szabad nemesekre vonatkozó általános kiváltságjogok. Nem tudjuk, hogy a Meszlényi család elsőként említett tagjai, akik 1493-ban a helybéli plébánossal együtt hatósági személyként is felléptek egy egyházi tartozás behajtásánál, a győri püspök kegyurasága alá tartoztak-e. Mindenesetre egy 1550. évi királyi összeírásban a települést „oppidum"nak nevezik, s hozzáteszik, hogy nemes lakói régóta valódi nemesei az országnak, mindig Vas megye nemesei között adóztak, fizették a hadisegélyt, a királyi adót, továbbá bárkivel szemben eljárhattak a megyei törvényszéken vagy a királyi kúrián. Meszlen sajátos helyzetére azonban feltétlenül jellemző az a tény, hogy területén 1549-ben 47 ún. egytelkes nemesi családot tartottak nyilván, központjában pedig ugyanekkor 10 nemesi kúria állt,

7 önálló hegyközségi szervezete pedig már 1576ban létezett.

8 Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát a források 1430-ban említik először. A téglából épült, keletéit templom a kiteresedő főutca tengelyére merőlegesen helyezkedik el. Az egyetlen hajóhoz vele azonos szélességű, a nyolcszög három oldalával záródó, támpillér nélküli szentély kapcsolódik. Nyugati homlokzata fölé egy nagyméretű, belső középpillérre támaszkodó, kétszintes, négyzetes formájú, nyolcszög alaprajzú gúlasisakban végződő torony magasodik. Bejárat nélküli nyugati falazatát széles, függőleges falsávok tagolják. Középen valamint közvetlenül a torony alatt egy-egy keskeny, félköríves ablak látható. A déli homlokzaton különböző szélességű, kettős ívekben végződő vakárkádok jelennek meg, A magasan a lábazat fölött indított 76