Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - Mikefai Czigány Balázs: Karicsa — Gondolatok egy szombathelyi városrész nevének eredetéről -

Szombathely térségében azonban nem volt kabar település, vagy ha létezett is ilyen, annale névadási emlékei nem maradtak fenn. Végül azért sem lehet összefüggésbe hozni sem besenyő, sem kabar névadás­sal, mert a gyepűi őrvidék megszűnése, illetve a besenyő és kabar őrök­nek a magyar népelembe történő beépülése után több évszázaddal ké­sőbb jelentkezett csak Szombathely térségében a Karicsa név, tehát nem lehetett a gyepűvédelmi korszakból fennmaradt név. A Karicsa név Szombathely térségében a 16. század közepén kelet­kezett. Az első írásos emlék 1559-ben említi e nevet in piatea Karicza azaz a Karicsa utcában formában. Korábbi adat eddig nem került elő. Ezért - mintegy magyarázatként - vetette fel Horváth Tibor Antal, hogy a 16. század közepén a Karicsa helynévvel egyidejűleg (1550) kimutat­ható „egy nemes Karicsai Czigány család is, mely azonban nem látszik Szombathelyi birtokosnak". 8 E megállapítását Horváth tovább nem ma­gyarázta, nem bocsátkozott további következtetésekbe, ezért indokolt a Karicsai Czigány család néhány családtörténeti vonatkozását, előnevé­nek keletkezését, jelentését, a családnév eredetét kissé közelebbről meg­vizsgálni. A Karicsai Czigány család a Bodrogközből, a Karcsa-p&tak tájáról eredt, az egykor Zygan-iiak, írt, ma Cigándnak nevezett településről. E rész a honfoglaláskor csatlakozott kabarok szállásterülete volt. Innen vált ki egy családi ág, s Zalába költözött át. Itt 1226-ban a Kerka-menti részen birtokot vásárolt, melyet Karicsának nevezett el. Önmagára pe­dig megkülönböztető, majd családnévként a hajdani településnek nevet adó őse után Zygan-Chygan-Czigány nevet használta. 1226-tól kb. 330 éven át élt itt a család, s birtokáról a Karicsai előnévvel nevezte magát, majd az 1500-as évek közepén a török pusztításai miatt kényszerült át­települni Vas megyébe. A család tehát nem Vas megyei eredetű, és nem is a Szombathelyhez tartozó Karicsáról vette előnevét. Az egykori zalai Karicsa település neve akárcsak a bodrogközi Kar­csa patak ül. település elnevezése a török karceya-sólyom szóból szár­mazik. Ezt támasztja alá a Gönczi Ferenc által feljegyzett néphagyo­mány is, mely szerint a Kerka-menti Karicsa nevét Kerecse áruló hun vi­tézről kapta, akit itt akasztottak fel. 11 A kerecse szóban egy sólyomfajta népies neve rejlik, így a néphagyomány tudatalatt megőrzött valamit a birtok nevének eredeti jelentéséből. A teljességhez hozzátartozik az is, hogy a Karicsai Czigány család ősi címerében egy sólyom látható, csőré­ben vörös rózsával. E címerre kértek és kaptak királyi megerősítést 1615-ben Nyitrában és 1619-ben Zemplénben, mint az Siebmachernél és Borovszkynál olvasható. 61

Next

/
Thumbnails
Contents