Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

3. szám - ADATTÁR - Szalay István: Emlékeink Vas megye autótörténetéből (1895-1914)

volt a lovas-bérkocsik számának fokozatos csökkentés, hiszen a külön­böző fogatok egészségre ártalmas, a kerékpár és gépjármű-közlekedésre pedig veszélyes hulladékkal terítették be a közutakat. Az 1900-as évek elején csak a gazdag emberek luxusa volt az autó, hiszen még a jómódú polgároknak is megfizethetetlenül sokba került még a motorkerékpár is. Am ahogy modernizálódott a gyártás és mind több autó került a piacra, úgy nőtt a kisebb keresetű emberek lehetősége is automobil vásárlására. 1910-ben hazánkban egy személygépkocsi ára 3.000-12.000 Koronába került. Ekkor egy honvéd-százados évi fizetése 3-4.000 Korona volt. Egy óvónő 800 Koronát keresett évente. Egy jókezű gépész pedig 1.400-2.000 Koronát. Az általános vüágpolitikai helyzet kedvezett a gazdasági növekedésnek. Egyre olcsóbbak lettek az autók és egyre ma­gasabb a keresetek. Számos takarékoskodó, ügyeskezű, szorgalmas „kis­ember" is eljut vásárlóként az autószalonokba. Vas megyében is hasonló a helyzet. 1910-ben hazánkban 1047 db gépjármű volt nyilvántartva, 1914-ben pedig 3.193 db. Ebből személygépkocsi 2.877 db volt. 27 1910­ben Vas megyében (72 vármegye volt akkor hazánkban) 50 db gépjármű közlekedett, melyből 26 db személygépkocsi volt. A gépjárművek és stabilmotorok számának gyors növekedése jó ha­tással volt a háttéiipar és szolgáltatási vállalkozások fejlődésére is. Ösz­tönöztek speciális javítóműhelyek, alkatrész-kereskedések, üzemanyag töltő állomások, autószalonok nyitására. Követelte a motorizációs fejlő­dés a minden időben járható utakat, megfelelő teherbírású hidakat, a sofőrképzés kiterjesztését vidékre is, valamint a közúti közlekedés egy­séges, országos érvényű szabályozását. Megyénk első autójavító kisiparo­sa az „aranykezű" ezermester Hutter Béla volt. Gépjavító iparengedé­lyét 1913-ban kapta. Szombathelyi műhelyében a muraszombati föl­desúr autója mellett, a sárvári borkereskedő és a felsőőri fővadász jár­művei is várták sorsuk jobbrafordulását. Jól ment a műhely, bővíteni kellett. Az ügyes iparossal szívesen társult gróf Széchenyi Rezső, aid a fejlesztéshez szükséges tokét vitte a vállalkozásba és iparengedélyük már HUTTER BÉLA és TSA; névre szólt, 30 Természetesen lakatosok, esztergályosok, gépészek, kocsigyártók, műszerészek köréből is sokan javítottak automobilokat, motorokat. Pl. az 1898-ban alapított Melis és Pintér cég 31 vagy pl. Hajduska Sándor „Lakatos és Mechanikus" iparen­gedélyével 32 minden motoros jármű javítását is elvégezte jó minőségben. Legtöbb gondot a sima felületű, mintázat nélküli gumiabroncsok okozták a századeleji autósoknak. A makadámutak éles bazaltkövei, az úton-útfélen elhullajtott patkószögek, üvegdarabok könnyen kihasították a vékony, csupán 1-2 vászonréteggel erősített gumiköpenyeket. A vi­56

Next

/
Thumbnails
Contents