Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

1. szám - MŰHELY - Kiss Mária: „Fiatalokkal is sikerült megszerettetni a honismereti munkát" - Bemutatjuk Simon Endrét -

Mikor indult el honismereti munkája? Az ipari szakmunkásképzőben 1957-től egyedül én voltam történelem szakos tanár. Minden osztályban tanítottam, műiden tanulót megismertem. Mindjárt az első évben megalakítottam a honismereti szakkört. Árvay István igazgatóm gyakran és nagy érdeklődéssel látogatta a foglalkozásokat. Mivel az egész Dunántúlról voltaic beiskolázott tmiulóink, sokféle tájegység szokásaival, hagyományaival foglalkozhattunk a szakkörben. Hogyan függött össze a honismereti munka a tanári munkával? Már említettem, hogy minden osztályban én tanítottam a történelmet. Az egyes órák anyagához mindig fűztem helytörténeti, kultúrtörténeti anyagot. Szakítottam időt arra, hogy megkérdezzem, melyik vidéken él még, ki ismeri a regölést, hogyan éneklik még a faluban? A tanulók szívesen leírtak, elhozták. Összevetettem a Kallós-féle gyűjteménnyel. A gazdag és értékes anyagot látva egyre lelkesebben dolgoztunk, összegyűjtöttük a lucázás, kántálás, korbácsolás, betlehemezés szövegeit, sőt eszközeit, fényképeit is. A szakkörön eljátszottuk a népszokásokat. A játék örömén felbuzdulva részt vettek a tanulók a néprajzi pályázaton, nagy sikerrel. A gyűjtőkör egyre szélesedett: néprajzi tárgyakat, régi hatoltat, pénzeket, régi újságokat, családi fényképeket, levelezőlapokat, tankönyveket, palatáblákat, segédleveleket is gyűjtöttünk, amelyeket azután vitrinekben helyeztíink el az iskola folyosóján. A tanulók valósággal versenyeztek, hogy ki tud érdekesebb anyagot hozni. Nemcsalt az iskola számára gyűjtöttünk, mert az előkerült tárgyak közül nem is illett minden egy iskolai gyűjteménybe. A Smidt Múzeum anyagát egy Mária Terézia korabeli ezüst kürttel gazdagítottuk, amelyre a poroszországi csatált neve volt vésve. A Levéltárnak átadtuk azt a bekötött lajstiomot, amely alapján sorba tudták szedni 1840-től kezdve az hatokat. A lajstrom nyilván a háború során Icallódott el. Soha nem róttam meg egyetlen tanulót sem azért, ha értéktelen holmit hozott, de igyekeztem a valódi értékek felismerésére rávezetni őket és arra a felelősségtudatra is, hogy közös kincs, a nemzet kincse mindaz, ami értéket összegyűjtünk. Hogyan sikerült tanítványai figyelmét a helytörténetírás, szakmatörténet felé irányítani? Nem szabad elfelejteni, hogy a szaltmunltásképzőbe sosem a legjobb előmenetelű tanulók jártak. Amíg a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya szervezte az évi kulturális bemutatóitat, addig sikeresen vettek részt a pályázatokon. Miután a Művelődési Müiisztérium vette át a szervezést, megszűnt a különböző iskolatípusok szerinti csoportosítás. A 25