Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Gábor: A baltavári őslénytani kutatások története

jos. A csontmaradványok a Somlyó-hegy egy új kőfejtőjében zöldes-szürke agyagba ágyazódva kerültek elő. 1910, Kormos Polgáraiban ásatásokat végezve 45 fajt írt le. 1913. Id. Lóczy Lajos, a Földtani Intézet igazgatója -bár többször hiába járt Baltaváron- az ősemlőskutató Kormost küldte Baltavárra, felderíteni: a Pethő által végzett kutatásokat érdemes-e folytatni.

58 Kormos rájött arra, hogy a réteg helyzetű Unió Wetzleri-s szint nincs kapcsolatban a Kancsal-domb külső morfológiájával. így módosította a Pethő által feltárt kutatási irányt, amit a helybeliek beszámolója is megerősített benne. Ismét Semsey Andor támogatásával kezdődtek az ásatások. 35 m hosszú feltárást kezdtek 12, majd 25 munkással. Összesen 390 m

2 területet ástak fel (!). Ennek köszönhetően pontosan felmérték a rétegek vastagságát és egymásra következését. A bőséges csontanyag mellett puhatestűek vázai is előkerültek. A gyűjtött csontmaradványok száma az ezret meghaladja. A Pethő által leírt 13 fajon kívül 4 új fajt is találtak.

59 A későbbiekben Benda a maradványok számát csak kb. félezerre tette.

60 1923-ban lát napvilágot Halaváts feldolgozásában az 1913-as gyűjtés puliatestűinek meghatározása is, amely 17 fajt tartalmaz.

61 Még ugyanebben az évben Sümeghy három faj besorolását revidionálva módosította a meghatározásokat. 1924-ig a lelőhelyről a megyei múzeum gyűjteményébe nem került anyag» így Benda László kapott megbízást a gyűjtésre.

63 Baltavárra érve felkereste a Pethő és Kormos ásatásain részt vett szemtanúkat, így pár perc alatt 15-20 db töredékes anyagot gyűjtve - majd ajándékozással is bővítette a gyűjteményt. Látogatását rétegrajzok készítésére is felhasználta. Kétnapos ásatást kezdett a 48. sz. Rákóczi-cserkészcsapat segítségével. 18 emberrel (Háczy Egon felügyeletével) 60 m

2-nyi területet kutatott át, nagyrészt a Kormos által már átvizsgált területen. Az ismert fajok maradványait találta, megfigyeléseket tett a csontos rétegek Idterjedésének nanyara. 1925. A terepbejárások, szervezések éve. Ajándékozás révén Zrínyi József plébános szőlőjéből két Equus cáballus fossilis fog került csupán a gyűjteménybe. 1926. július közepén Benda László kezdett ásatást a szombathelyi múzeum igazgatójával, Miske Kálmánnal. A Kormos által leírt tényeket erősítette meg, majd rétegtani szelvényeket is készített. Ásatásának érdekes technikai momentuma a bányászatban is használt tárnák kiépítése. Megállapította, hogy a '24-es és a '13-as ásatások az ősfolyó felső szakaszában történtek, míg a mostani a vízesés utáni 57