Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Szigetváry Ferenc: Régi patikaedények Vas megyéből

Keménycserép: a fajanszt felváltó, angol mintára készült, kőedénynek is nevezett kerámiaféleség. Ide tartoznak a pápai és a pécsi Zsolnay gyár termékei. Porcelán: Böttger 1710-ben fedezi fel Európában a Kínában már évszázadok óta ismert porcelánt. Ez kvarc, kaolin és foldpát keverékéből előállított fehér massza, amelyet először 900 °C-on, majd a mázzal másodszor 1400 °C-on égetnek ki. Festése máz alatti vagy feletti lehet. A raktári edények eleve nagyobbak, dísztelenek, ha egyszerűbben is, de pontosan szignáltak. Itt is többféle anyagból készültekkel találkozunlt: régebben faháncsból készült, kerek vagy ovális alakú dobozok, (6. kép) amelyeket később vastag kéregpapírból fa fenékkel és fedővel készítettek; üvegből készült, por és folyadék tárolására szolgáló edények; a pincei tároláshoz nagyobb méretű kerámiatégelyek. (10. kép) Ezeket korábban helyi vagy környékbeli fazekasok készítették. Később ezek is gyárban készültek. A kirakati díszedények általában jobb minőségű üvegből csiszoltán készültek, méretűk is nagyobb. (11. kép) Ide vesszük a tárán álló gyógycukorkás üveget is. A művészettörténészek patikaedénynek veszik a gyógyszerek kiszolgáltatásához használt edényzetet is (üvegek, tégelyek stb.), amelyeket szaknyelven expedíciós edényzetnek nevezünk. Ezekkel most nem foglalkozunk bővebben. Összefoglalva mindezt megállapíthatjuk, hogy az egyes patikaedényféleség alakját elsődlegesen az anyagának mindenkori készítési technológiája szabta meg, másodlagosan a korszak uralkodó stílusának formatörekvései, harmadsorban az egyes, már megszokott formák átvitele a másik anyagból készült edényféleségekre. Ha meggondoljuk, ez nem is volt nehéz, hisz a kerámiaedény korongon készült, a fúvott üveg hossztengelye körüli hengergetéssel vagy hasábra alakítással fakockák segítségével. Valamennyi készítési mód az álló edény magassága szerinti, hossztengelye körüli forgatással történt. A legtermészetellenesébb a korongozott kerámia hasáb alakúra formálása az egri Telekessy patikaedénynél - a megszokott 18. századi hasábüvegek analógiájára. De találunk a kerámia- és fatégely között is hasonlóságot vagy formai azonosságot, pl. a 18. század végi talpas urna alak megjelenésekor. Utolsó sorban befolyásolta az edény formaalakulását a benne tartandó anyag tulajdonsága, pl. a 17-18. századi kiöntőcsorös kerámia szirupkancsók. Sajnos, ilyennel nem rendelkezünk. 50