Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Szigetváry Ferenc: Régi patikaedények Vas megyéből

4. Officinái porüveg, lekötős (17. sz.) 5. Officinái porüveg, üvegdugós (1830 körül) „Fekete Szerecseny", Kőszeg „Szentlélek", Szombathely Nézzük meg most az egyes officinái állványedényeket anyaguk szerint. Az üvegből folyadékoknak készített patikaedény a középkor végi üveghutáit termékeként jelenik meg, először mint vékonyfalu, fúvott nátronüveg. Ez az üvegfajta nem volt tiszta (átlátszó), a különféle fémszennye zés miatt sárgás-barnás- zöldes volt, apró légzárványokkal. Az általános használatnak megfelelően pincetok alakúak, amelyet a frissen fúvott üveggömbnek fakockákkal történő összenyomásával alakítottak hasáb alakúra. Az üveg nyaltát fújták ki először, ehhez „ragasztották" még egyszer az olvadt üvegmasszába mártva a testet. A nyak és a test találltozásánál ennek eredménye az árok. A káliüveg felfedezésével már tisztább üvegféleségeket tudtak készíteni, ezt vastagabb falura is tudták fújni. (1. kép) így vált lehetővé az üveg csiszolása. A 18. században készített folyadéküvegek nagyok voltait (kb. 2 literesek), emiatt nehéz volt a mérleg felett tartani azokat a mérésnél. A 19. században kezdték az officinái folyadéküvegek két oldalsó lapját a jobb fogás érdekében homorúra alakítani, ugyanakkor a nyalt beragasztásánál képződött árkot csiszolással eltávolítani. (2. kép) Evvel alakult ki a ma már szabványosított officinái folyadéküveg, bár a készítési technológiája az üvegnek fejlődött; a fujt és alaltított üveget M