Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - ADATTÁR - Szigetváry Ferenc: Régi patikaedények Vas megyéből

4. Officinái porüveg, lekötős (17. sz.) 5. Officinái porüveg, üvegdugós (1830 körül) „Fekete Szerecseny", Kőszeg „Szentlélek", Szombathely Nézzük meg most az egyes officinái állványedényeket anyaguk sze­rint. Az üvegből folyadékoknak készített patikaedény a középkor végi üveghutáit termékeként jelenik meg, először mint vékonyfalu, fúvott nát­ronüveg. Ez az üvegfajta nem volt tiszta (átlátszó), a különféle fémszennye ­zés miatt sárgás-barnás- zöldes volt, apró légzárványokkal. Az általános használatnak megfelelően pincetok alakúak, amelyet a frissen fúvott üveg­gömbnek fakockákkal történő összenyomásával alakítottak hasáb alakú­ra. Az üveg nyaltát fújták ki először, ehhez „ragasztották" még egyszer az olvadt üvegmasszába mártva a testet. A nyak és a test találltozásánál en­nek eredménye az árok. A káliüveg felfedezésével már tisztább üvegféle­ségeket tudtak készíteni, ezt vastagabb falura is tudták fújni. (1. kép) így vált lehetővé az üveg csiszolása. A 18. században készített folyadék­üvegek nagyok voltait (kb. 2 literesek), emiatt nehéz volt a mérleg felett tartani azokat a mérésnél. A 19. században kezdték az officinái folyadék­üvegek két oldalsó lapját a jobb fogás érdekében homorúra alakítani, ugyan­akkor a nyalt beragasztásánál képződött árkot csiszolással eltávolítani. (2. kép) Evvel alakult ki a ma már szabványosított officinái folyadéküveg, bár a készítési technológiája az üvegnek fejlődött; a fujt és alaltított üveget M

Next

/
Thumbnails
Contents