Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - M. Kozár Mária: Húsvét - 1945

kosság a közeledő orosz hadseregről, a katonák túlkapásairól a mene­kültektől értesült. Hitték is, nem is, de mindenesetre féltek és remél­ték, hogy hozzájuk nem érnek el. De 1945 nagypéntekén mégis megje­lentek. „Nem volt elég, hogy az uramat a fronton megölték, még ide is eljöttek?!" - kiáltott rémültében az egyik asszony, amikor meglátott egy orosz katonát. Felsőszölnökön nem volt kivel harcolniuk. Kórházat ren­deztek be sebesültjeiknek az iskolában. Az elhunyt hat katonát a helyi temetőben temették el, de a háború után visszajöttek értült. Az orosz katonák a házaknál kvártélyozták be magukat. A feszültsé­get oldotta, hogy mindkét fél szláv nyelven beszélt. „Jöttek egyszer az oroszok és szénát kértek. Én nem adok - mond­tam - mert teheneim vannak. No, akkor azokat is el akarták vinni. De Idjött a nővérem, karján a kisgyerekkel és azt mondta nekik, ha elviszilt a teheneket, nem tud tejet adni a gyerekeinek. Mivel az oroszok szeret­ték a gyerekeket, nem vitték el a tehenet. Máshonnan szereztek maguk­nak. Az összeszedett teheneket a szomszédunkban vágtáit le és nagy kondéroltban főzték a húst. Egyszer egy fazekat kérteit tőlem és hússal meg babbal telerakva hozták vissza." - emlékszik egy asszony, s nem ő az egyetlen, aid szimpátiával gondol vissza rájuk. Néhány orosz nő is volt a katonákkal, akik egyszer egy kisgyermekes asszonyt meglátogat­tak és megajándékoztak. A házban lakó szabó ruhát varrt a gyereknek, a cipész pedig kis papucsot készített. Jól megértették egymást, mert tud­tak beszélni. „A fronton lévő uramról már régóta nem jött semmi hír. Minden este a tornácoszlopot támasztottam és sírtam. Az öreg orosz cipész odajött hozzám, megsimogatott és azt mondta: Mamikám, ha él, hazajön, ha nem él, hiába sírsz és hiába várod!" A katonákra általában - nemcsak az oroszokra, akkor és ott -jellem­ző erőszakoskodások Felsőszöhiökön is előfordultak. Aki tehette elbújt előlült. „A lányok az erdőbe menekültek, amikor az oroszok nagypénteken bejöttek a faluba. Az alomnak összegereblyézett száraz falevelekből alt­kora halmot raktak, mint egy konyha. Az alatt aludtalt. Nem féltelt az erdőben, oda nem jötteit az oroszok, otthon rájuk találtak volna. Éjjel jártált a házaltat és kérdezősködtek, hogy hol vannak a lányok, krumplit kellene hámozni. Ezzel az ürüggyel akarták magukhoz csalni őket, ezért mindenki azt válaszolta, hogy neki nincs lánya! Azért néhány lányt, de még idős asszonyt is süterült elcsalniuk azok közül, aldlt az iskolába jártak ápolni a sebesülteket, mosni, krumplit há­mozni. Az élelmiszert és ruhaneműt naponta a szomszédos osztrák fal­20

Next

/
Thumbnails
Contents