Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1995. (Szombathely, 1995)

2. szám - Szabó László: A XXIII. Honismereti Akadémia Szombathelyen

tos megbeszélések adnak csak igazán esélyt arra, hogy a téma kapcsán párbeszéd alakuljon ki, hogy a résztvevők ne egyszerűen hallgatóként legyenek a programokon jelen. Mindezekből adódóan a szerdai napon fakultatív módon négyfelé válik az érdeklődő közönség; az első csoportban magyarok Nyugat-Európában, a másodikban magyarok Erdélyben, a harmadikban magyarok a Felvidéken, a negyedikben magyarok a volt Jugoszlávia területén témakörben hallgathatnak kiselőadásokat, érdeklődhetnek, vitatkozhatnak és adhatnak tanácsokat. Az idei akadémia egyik nóvuma egyébiránt az lesz, hogy a program újra nyit a nyugat-európai magyarság felé; ezt a nyitást az a tény, hogy a helyszín Magyarország legnyugatibb megyéje, egyenesen követeli is. A csoportmegbeszélések az alaptémán túl lehetőséget adnak arra is, hogy véleményt cserélhessünk arról, miként segíthetné mozgalmunk a határon kívüli magyarságot; s kituntetően a történelmi magyarországi területeken folyó honismereti jellegű tevékenységet. Az akadémia utolsó napján a Honismereti Szövetség nyilvános tisztújító közgyűlésére kerül sor. Ezen emlékezünk meg egy jeles dátumról is: 1960-ban - 35 éve - indulhatott meg újra Magyarországon a szervezett honismereti tevékenység. A közgyűlési beszámoló tehát ezt az időszakot is elemzi majd. Az akadémiák programjának szerves részei a honismereti jellegű és célzatú kirándulások. A programba ezért (szerdán) egy félnapos szombathelyi városnézést iktattunk, 29-én pedig egész napos, távolabbra szervezendő túrán veszünk részt. Ez utóbbit úgy terveztük meg, hogy az szolgálja megyénk még jobb, hitelesebb megismerését; másrészről: a jelenlévők a megyével határos burgenlandi és szlovéniai magyarság helyzetéről élet- és lakóhelyükön kapjanak hiteles benyomásokat. Ezért két alternatív útvonalat ajánlunk. Az első a szlovéniai Lendva az Őrségen és a Vendvidéken át vezet, és véget ér Szentgotthárdon, aholis a hármashatár magyar oldalán élő német és szlovén nemzetiségek kulturális csoportjai adnak műsort, képviselőik szólnak gondjaikról-bajaikról. A második Kőszeghegyalja érintésével - Kőszegen rövid sétával - Burgenlandba vezet. Megnézünk egy jellegzetes várat, Lékát, majd Alsóőrön ismerkedhetnek az érdeklődők a burgenlandi magyarság életével. A túrát Szentpéterfán, a legjellegzetesebben nemzetiségi faluban, az ottani horvátság vendégszeretetét élvezve fejezzük be. Mindezek mellett más módon is szeretnénk megismertetni vendégeinket városunk, megyénk kulturális értékeivel. Ebbe az elképzelésbe illik az, hogy az egyik este a Capella Savaria ad hangversenyt, egy másik alkalommal találkozót szervezünk két jeles folyóiratunk - az Eletünk és a Vasi Szemle - szerkesztőivel, alkotóival. A helyszínen kiállításon mu7