Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Varga Józsefné: Vas megye történeti statisztikai helységnévtára

majd németről magyarra - és a községegyesítések, -szétválások, státusviszonyok története. A gyakori változások folyamatából szemléletesen emelkedik ki egy-egy év — különösen pedig 1950 —, amikor a mindenkori politikai széljárásnak megfelelően az esetek száma igen megszaporodott. Itt történik említés az Őrségről is, mint különleges helyzetű területről. A mai Magyarország területén az Őrséghez tartozó községek felsorolása azonban kissé pontatlan, például Hódost a mai területre teszi, és több őrségi falu kimaradt a felsorolásból. A megye egészének ismertetését a falvak etnikai képének bemutatása zárja. A helységnévtár településenkénti fejezete a mai megyeterület helynévanyagát tartalmazza. A visszatekintés időtávja, ahol lehet, egészen az Arpádkorig nyúlik vissza. A lehetőséget megyénkben nagyban tágította a helytörténeti lexikonhoz korábban folytatott kutatás. A településenkénti fejezetben 422 címszó szerepel, a ma élő és valaha volt községek és városok nevei. Valamennyi névalakot és a külterületek megnevezését is figyelembe véve, a kötet összesen mintegy 7000 helynevet említ. A keresést könnyíti az alfabetikusán rendezett Helynévmutató az oldalszámok feltüntetésével. A településenkénti információk a címszavakon belül római számos rendszerezéssel követik egymást. Az egyes csoportok tartalmi magyarázata a bevezető tanulmányban található, kissé elrejtve. A könnyebb kezelhetőség céljából talán szerencsésebb lett volna a fejezethez közelebb elhelyezni. Minden címszó után először (I. pont alatt) az adott helynév főbb változatai kerültek felsorolásra időrendben, érzékeltetve a név fejlődését, és közvetlen mellettük feltüntetve a forrást, ahol a bővebb információ található. A következő pontokban a külterületi lakotthelyek neveit, a népesség számának, és —amikor ismert— nemzetiség szerinti megoszlásának alakulását, majd a közigazgatási változásokat mutatja be. Végül megadja, hogy hol találhatók az egyházi anyakönyvek, és 1895 után hol vezették az állami anyakönyveket. A népességadatok a mindenkori községterületre vonatkoznak, azonban az 1869. december 31-i első magyar hivatalos népszámlálást megelőző éveket illetően a kötetbe került adatok megbízhatósága, tartalma megkérdőjelezhető. Az idősor első adatának évmegjelölése —1785— például téves. Vas vármegye adatai a II. József által elrendelt 1784-1787. évi népszámlálás időszakán belül az 1787-es évre vonatkoznak. A módszertani leírásból nem világlik ki eléggé, hogy —1869 előtt- az egyes évek adatai mennyiben különböznek aszerint, hogy a teljes vagy csak a nem nemes, illetve a jogi vagy a jelenlévő (tényleges) népességre vonatkoznak-e. 88