Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Tóth József : A Gencsapáti Apponyi kastélypark

„A pompás parkot Széchenyi Rezső alapította, ő most a dendrológusok között hírneves, mert rendkívül sok ritka külföldi fa és növény van benne, köztük Mammut fenyő, Rhododendron-erdő a tó partján" Gáyer Gy. (1932) a park telepítését gr. Széchenyi Pálnak tulajdonítja: „A Gyöngyösapáti parkot gr. Széchenyi Pál a Napóleoni háborúk idején építette...." „Az 1820-as években épült klasszicista kastényt a század végén eklektikus stílusban átalakították, kibővítették. A park kialakítását a 19. sz. elején a tájképi kert szentimentális szakaszának megfelelően (platán-fenyő korszak) végezték. 1850 körül örökzöld Rhododendronokat és exóta fenyőket telepítettek. Ez az első magyarországi Rhododendron telepítés. Mai arculatát a Széchenyiek idején kapta. A háború utáni évtizedek során a gondozás jószerivel csak az utak karbantartására szorítkozott, a területen elhatalmasodtak az értéktelen fafajok, és a hibás betelepítések során a tájképi ligetes parkszerkezetet is jelentősen elrontották. 1980 óta természetvédelmi terület. A parkban található 300-400 éves tölgyek (vak Bottyán tölgye) a hajdani ártéri tölgy-szil-kőris ligeterdők maradványai. A kertben 1956-ban Papp József végzett felmérést, növénylistája 101 taxont tartalmaz. A védetté nyilvánításért és a park fennmaradásáért különösen sokat tett a tragikus körülmények közt elhunyt Simon József." Papp József 1956-os felmérését 1983-ban Hatos István-Tóth József vezetésével az MMIK-Búvár klub Növénytani Szakcsoportjának felmérése követte. A felmérés tehát még a kastély felújítása előtti állapotokat rögzítette. Ekkor a kert 145 féle fás növényt tartalmazott, lágyszárúi közt ciklámenek, konya sárma virított. Sajnos a felújításnak és a sok esetben nem szakszerű, érthetetlen fakivágásoknak több exóta esett áldozatul, így pl. 2 db. kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) és egy magnólia faj (Magnolia obovata). A fakivágások több ízben megsértették az E-i Ny-i védősávot is. A Búvár klub Növénytani Szakcsoportja kivágásra csupán értéktelen fafajokat javasolt, jelölt be, hogy a park eredeti térszerkezetét vissza lehessen állítani, illetve idős, méretes fafajok kiszabadítása céljából javasolta nem odavaló értéktelen faegyedek eltávolítását. A Növénytani Szakcsoport tanácsadói munkáját a volt megyei környezetvédelmi titkár, Horváth János felkérésére végezte. A parkfelmérés adatai hozzájárulhatnak a park majdani felújításához. A park felújításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. Az egyik leglényegesebb feladat az eredeti gyűjteményes tájképi stílusú kert térszerkezetének visszaállítása, azaz a ligetes-teres kép visszanyerése. Ennek érdekében ki kell vágni mind az évtizedek során benőtt értéktelen fafajokat (többsége gyertyán, mezei juhar) és el kell távolítani a hibás betelepítéseket (zömében lue) is. 79