Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: A Faludi-életmű kiadásairól

tekintettek rá. Püspöki hivataláról 1868-ban mondott le, egy év múlva 1869. december 13-án hunyt el. Eletére és tevékenységére vonatkozóan ld.: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. köt. Bp. 1909. 371-373. hasáb Szilasy János 1795. január 7-én született Bögötén. Tanulmányait Szombathelyen, Sopronban és Pesten folytatja. 1817-ben teológiai doktorátust szerez. A szombathelyi papnevelő tanulmányi felügyelője lesz. 1819 és 1836 között az erkölcs - a lelkipásztorkodástan oktatója a szemináriumban. 1827-ben jelenik meg kétkötetes pedagógiai műve. A nevelés tudománya, amellyel tekintélyt szerez magának. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság bölcseleti osztályának vidéki rendes tagjává választják. 1836-tól a pesti egyetem tanára. Részt vesz az Akadémia munkájában: előadásokat tart, cikkeket, tanulmányokat, életrajzokat ír. Publikációi jelennek meg a Tudományos Gyűjteményben, a Magyar Tudós Társaság Evkönyveiben, az Akadémiai Értesítőben. Önálló kötetei is napvilágot látnak ( A lelkipásztorság tudománya, 1842.; Philosophiai tanulmányok 1856.). 1851-ben váradi kanonokká nevezik ki. Nagyváradon hunyt el 1859. november 4-én. Ld. Szinnyei J.: i.m. 928-930. hasáb Faludi Ferenc minden munkái. Pest, 1853. Ajánló levél. V. p. lásd az 5. jegyzetet, XIX. p. Versei több kiadást is megértek - többek között Toldy Ferenc (1854), Négyesy László (1900) és Vargha Balázs (1985) gondozásában. Faludi Ferenc prózai művei két kötetben a Régi Magyar Prózai Emlékek c. sorozatban 1991-ben jelentek meg. A Szilasy-levelek lelőhelye: MTA Kézirattár. M. írod. Levelezés 4-rét 96. Derkovits Gyula: A művész felesége 77