Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

1. szám - ADATTÁR - Komjáthy Kálmán: A kisipari falfestő munkák története 1900-1986 —A füstös konyhától a tapétáig—

ződik. Élénk színek, jó forma kialakítás, a színek jó megválasztása még a sablonnal történő festés korából nagy megrendelői kört alakított ki. Szoba, konyha hengermintás falait színes betétmintákkal, sablonokkal tette tetszetőssé. Néha képfestéssel, alkotással is próbálkozott. A környéken 5 templomot és számos cégtáblát festett. Ez utóbbiból a német megszállás alatt több száz táblát készített, szinte nagyüzemi módra a német parancsnokság részére. BEDOCS JÓZSEF mester gyermektelen volt és a legszolidabb munkastílust alkalmazta. A sima egyszerű mennyezetekhez világos, általában drapp, vagy sárgás alapon barna, esetleg fehér mintát hengerelt, okker sárga, barna csíkokkal zárta a minta szegélyét. Megélhetését inkább bútorfestéssel, ajtó, ablak mázolással, ritkábban cégtábla festéssel kereste. RÓZSÁS (RESS) GYULA visszafogott kispolgári stílus követője volt. Jelszava volt, mindent a megrendelő kívánságának megfelelően fessünk. Szerette a jól kidolgozott falakat, mély tónusú sötét alapszínek, fehér vagy sötétebb színű minta megoldással. Sablonnal festett falfelületeit szívesen készítette egy-két alapmintával, majd kiemelés képpen minden 70 cm távolságra színes betétminta-csokrot festett, mely némely esetben 5-6 színből is állt. A festőmunka családi jelleget öltött nála, mert szívesen vonta be családjának tagjait, — sőt bútor — és cégtábla festésébe feleségét is. Modora szolid, komoly, mértéktartó volt. Fiát szintén festőnek nevelte. A fiain kívül 8 tanulót nevelt. ORBÁN GYÖRGY az „úri osztály" festője volt, mert tanuló évei után több évig Pesten dolgozott és ez határozta meg stílusát is. Többnyire sima, egyszerű, pasztellszínű, fehér mennyezetes szobákat festett. Az 1930-as évek sablonmintáit éppúgy alkalmazta, mint a bécsi divatot követő hengereket. A legtöbb esetben osztrák gyártmányú selyemfényport használt az arany, vagy ezüst festék helyett. A külföldi mintákhoz és anyagokhoz az Ausztriában élő rokonon keresztül jutott. Modern vonalú cégtáblái híresek voltak a környéken. ZENGŐ JÁNOS Pécsről került Körmendre a 40-es évek közepén. Első lépéseit Végh mester műhelyében tette és ez egy jó ideig még jól tükröződött munkáin. A későbbiek során kialakított egy teljesen egyéni stílust, az erősen díszített pálma, papirusz és futórózsa mintákból. Mennyezeteit zsúfolásig díszítette. A mennyezet rozettától az álstuccóig, a rózsakoszorútól a francia barokk sarokig mindent felhasznált. Túlnyomórészt csak hengermintás falakat festett. Előszobákban, konyhákban színes sablon betétmintát alkalmazott. Én, KOMJÁTHY KÁLMÁN Végh Józsefnél tanultam a II. világháború alatt. Tanuló időmben főleg állami, MÁV munkákat végeztem, anyaghiány 53