Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Krajczárné Cierna Lubica: Előadások Vas megye történetéről II

zatos kibontása és megismerése, az általa különböző helyzetekben hozott helyes vagy helytelen döntések mögött meghúzódó, gyakran csak igen nehezen kitapintható és kimutatható motivációk feltárása — írja bevezető mondatában az egyik szerző. Szinte filmszerűen megelevenednek az egyéni sorsok, túllépve a típusfigurák keretein, s ha néhol halványabbra is rajzolódnak az egyes vonások, egészében véve megszűnik a kétség, mert a kutató és az általa bemutatott személy között szinte „személyesíthető" kapcsolat jött létre. Egy elfogultság nélküli, a lokálpatrióták büszkeségén felülemelkedő tárgyilagossággal elkészített portrésorozat tárul elénk. Kevésbé emocionális hatásúak az egyleti, egyesületi tevékenységet tárgyaló írások, amelyeket egy átfogó igényű bevezető után találunk. Ezen témakör esetében is érzékelhetők a kutathatóság nehézségei, amelyek részint a források hiányos mivoltából fakadnak. így itt sem érvényesülhet a teljességre való törekvés igénye, inkább a sokszínűség a jellemző. Tipikusan 1920. századi kérdéskör ez, amely esetében is az egyes személyek az adott kor, millió hatásában éltek, cselekedtek, bár itt -ahol társadalmi csoportosulásokról van szó— mindez hatványozottabban érvényesül. Érdekes adalékot, színfoltot jelent a ma már akár anakronisztikusnak tűnő, a szocializmus gigantomániája által felélesztett, a '70-es és '80-as években helyi és országos kedélyeket is borzoló szombathelyi Képtárépítő Egyesület tevékenységét bemutató írás. Külön érdeklődésre tarthat számot a kötetnek a nemzetközi kapcsolatokat, a kölcsönhatásokat, a gondolati sajátosságokat és az együvétartozást bemutató része. A források egyazon nyelven beszélnek akár Burgenlandban, akár Szlovéniában, akár Magyarországon veszi őket kézbe a kutató. Kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatban élő, szorosan együttműködő és a jelenben is összefonódó földrajzi területek párbeszéde ez, amikor a Muravidékről, az úrbérrendezés sajátosságairól, vagy a nemzetközi találkozások színhelyéül is szolgált szőlőhegyekről van szó. Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek vizsgálata alapján joggal állapítja meg az egyik szerző, hogy azok kiemelkedő értékű forrásai a burgenlandi és a szlovén történetírásnak is. A számadatok, számsorok olyan források, amelyek megerősíthetik a kialakulóban lévő következtetéseket, mert jelzik a változást, a viszonylagosságot, és esetenként alapvető bizonyítékul is szolgálhatnak. A számok és a történelem kapcsolatával foglalkozó rész terjedelmileg a legkisebb a kötetben. Természetesen lényegesek ezek a tanulmányok is, mert bár egyedi jelenségeket vizsgálnak, jól felhasználhatók az országos összehasonlításra. E témakörben elhangzott előadások írásban természetesen könnyebben értelmezhetők és érzékelhetők, mint szóban. A feldolgozás szempontjai szakszerűsé84