Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)

2. szám - ADATTÁR - Balogh János: Kora Árpád-kori utak emléke Felsőmarác határában

— A Rába átkelője — égerf a — „tekerés töllfa" — Halogyharmada (= Himfa) — Szent Lőrinc egyházának a helye — „Olasz wtth" — „Kyral wttha"

3 Itt szinte szó szerint ismétlődik a határjelek felsorolása, azzal a különbséggel, hogy a himfai Szent Lőrinc—templom addigra elpusztult, a körmendi út pedig az almásdi rév megszűntével máshová helyeződött. A török hódoltság, a kuruc kor háborúi és a nagy pestisjárványok elmúltával a hirtelen népességnövekedés egyszerre földszűkéhez vezetett. A 18. század dereka a földfoglalások, elszántások, jogtalan irtások korát hozta. A szolgabírák által lefolytatott határjárások —a régi „telekkönyvi szemlék"— szinte hozzátartoztak a jobbágyfalvak normális életéhez. Harmadik adatunk egy 1755. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvekből való, ahol arra kerestek választ, vajon hol húzódott Halogy és Marác között az igaz határ. A gellénházi illetőségű, 60 éves Pásztori Mihály, akinek az apja negyven éve Batthyány Zsigmond juhásza volt annak halogyi és nádasdi birtokán, és aki az apja mellett sokat bojtárkodott, így emlékezett vissza a régi maráci-halogyi faluhatárra: „...Marácznak és Halogynak határit egymástul a Karácson kuttya... különbözteti és hasittya, melly kuttul is megyén azon határ délre egy lapos érre az éghis között azon kettős fára, mellynek edgyike cser, másika töllyfa volt... azon kettős fánál a Maráczi utat /:mellyet másként Olasz útnak is neveznek:/ által ugorván, mégh is délre megyén azon határ a Kender áztató tónak közepére, s azon tónak közepén által ugyan délre a mostani füves út mellett egy kevéssé bellyebb Marácz felé, valamerre lapányosb helyen avagy völgykén megyén a Király uttyára, hol is valamelly tüskés bokroknál öszveütközik halogyi, szőczei és maráczi határ."

4 Pásztori tanúvallomása olyan részletesen írja le a vitatott terület határpontjait, hogy könnyűszerrel elvégezhető az Olasz út helyének meghatározása. A felsorolt Karácsony kútja és Kenderáztató-tó ma is jól ismert helynevek Felsőmarácon, az Olasz út, mint láthattuk, az egymástól egy kilométernyire lévő két hely között Nádasdról Marácra vezetett. Tóth Endre és Kiss Gábor tanulmánya kimerítő alapossággal felsorolja azokat a hadjáratokat, amelyeket a fenti utakon vezettek külföldre, vagy onnan Magyarországra. Felmerül a kérdés, hogy mikor vesztették el jelentőségüket a Hegyhát fennsíkján futó régi országutak, hiszen ha ma a térképre nézünk, azonnal szembetűnik, hogy Felsőmarácról Vasvárra egyenes úton 51