Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1994. (Szombathely, 1994)
2. szám - Kóta Péter: A 750 éves Körmend történetéből
KÓTA PÉTER A 750 ÉVES KÖRMEND TÖRTÉNETÉBŐL 1994. október 28-án lesz 750 esztendeje annak, hogy IV. Béla király a körmendi hospeseknek kiváltságokat adott. Noha maga a hely már régebben lakott volt, sőt oklevélben is szerepelt, (akkor még falu = villa elnevezéssel, 1239-ben), a település ezzel valójában városi mivoltának kezdetére emlékezik. Az ünnep jó alkalmat szolgáltat arra, hogy néhány adalékkal szolgáljunk a történeti kutatás számára. IV. Béla politikája a tatárjárás után elsősorban az ország védelmi képességének növelésére irányult, és ebbe beleillett a vásáros, váras helyek jogi támogatása. Az 1244. évi privilégium bevezetőjében a király éppen a polgári fejlődés sokrétű hasznosságát fejtegeti. Sokáig úgy tudtuk, hogy ennek az oklevélnek az eredetije elveszett, és szövegét csak későbbi átírásokból ismertük. A közelmúltban azonban váratlan, kellemes meglepetés érte a város története iránt érdeklődőket: kiderült, hogy az oklevél megvan, mégpedig a gróf Erdődy család Bécsben őrzött családi levéltárában. 1 (Az Erdődyek a 15. század végétől voltak Körmend földesurai.) A család képviselőjének szíves engedélyével ennek az oklevélnek a lemásolása megtörtént, és az évfordulóra megjelenő monográfiát díszíti. Most eltekintünk az 1244-es privilégium méltatásától (annak részletes elemzése már megtörtént), hiszen a családi levéltárban ezen kívül még számos Körmend történetére vonatkozó irat található. A dolog természete szerint főként az Erdődy-család birtoklásának idejéből, a 16. századból, de a Mohács előtti korszakból is. A kora-újkori iratanyag alapos kutatása és esetleges publikációja az örvendetesen nagy mennyiség miatt hosszabb időt vesz igénybe, ezúttal három középkori oklevelet mutatunk be, amelyek elsősorban a város gazdasági fejlődésére vetnek némi világosságot. 1. BUDA, 1368. AUG. 15. (IN FESTŐ ASSUMPTIONS VIRG. GLOR.). I. Lajos király a körmendi hospesek panaszkodása nyomán utasítja Opuliai Lászlót, vagy officiálisát, hogy Gwn-i Tamás fiaival: Jánossal és Péterrel szemben védje meg a körmendieket (cives et hospites) a Béla király kiváltságlevelében biztosított kaszáló birtokában, amelyből a mondott Tamás fiai egy részt Szecsőd faluhoz csatoltak. 17