Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Róka Gyula: Ispánk község 1929. évi állapotrajza

Sajátságos dolog, hogy a leggondosabb családi és iskolai nevelés ellenére a káromkodás még nem ment ki a divatból. Sokszor hallottam egészen apró kis nebulókat őrzés közben olyan cifrán káromkodni, hogy szinte bámulatba ejtettek. Főképpen akkor teszik, ha a tehén tilosba megy. Ezek a kis gyerekek nyilván azt hiszik, hogy a káromló szavak valami varázsigék a tehén kártétele ellen. Ezen csak a családi neveléssel és a felnőttek jó példájával lehetne segíteni. A mindennapos iskolából kikerült gyermekek szorgalmasan járnak a továbbképző iskolába. Innen pedig a levente-egyesületbe kerülnek. A levente-intézmény akkor kapott különösen nagy lendületet, mikor 1925-ben az iskola előtti telken a községtől kapott 1 holdnyi területen levente-sportpályát alakítottak. Ezt a 22 főből álló levente csapat igen nagy munkával maga planírozta, hengerelte és egy nagyarányú igen szép ünnepély és verseny keretében avatta fel. A rendszeres gyakorlásnak, kitartó munkának, az ifjak lelkesedésének következménye lett az, hogy leventéink a járási és vármegyei versenyekről marékszám hozták haza a díjakat és érmeket. Különösen kitűntek a hosszú futószámokban, távolugrásban, gerely vetésben. EGYESÜLETI ÉLET Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület már vagy 50 éve áll fenn. 18-20 tagja van. Komoly munkájuk —hála Istennek— nem igen akad, mert tüzeset az utolsó 10 évben csak egyszer fordult elő. A régi liberális világnak egyik szomorú csökevénye, hogy a tűzoltó-egyesület elnöke régóta egy szomszéd falubeli gazdag zsidó korcsmáros. Ha ő megjelenik a tűzoltóbálon, akkor boldogboldogtalan mérhetetlenül ihatja a potyabort. Itt ütközik ki még az ősöktől örökölt rossz szokás, a potya ital utáni titkos vágyakozás. Egyébként verekedés évenként csak egyszer van, a tűzoltóbálon. De ezt mindig a kondorfaiak és a viszákiak rendezik. Az ispánki legények sokkal intelligensebbek, semhogy ebben részt vegyenek. Az iskolán kívüli művelődésnek egyik legfontosabb pillére, helye és szerve a Polgári Olvasókör. Ez az iskolaépítés évében 1916-ban alakult. Az iskola épületben külön olvasóterem van. Az olvasókörnek majdnem minden felnőtt férfi tagja. Az országos közoktatásügyi tanácstól kapott ajándékba egy 160 kötetes könyvtárat, a maguk erejéből pedig vettek még vagy 200 kötet könyvet. Főképpen szépirodalmi és gazdasági könyveket. Jókai, Mikszáth és Gárdonyi műveit szeretik a legjobban. Az olvasókörnek jár 2 napilap, továbbá hetilapok és folyóiratok. Hetenként 3-4-szer jönnek össze, mikor is az olvasáson kívül sakkal, dominóval és malmozással szórakoznak. Itt beszélik meg a község és egyház ügyeit, napi híreket és politikai eseményeket. Itt tanácskoznak a nemesített 65