Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Róka Gyula: Ispánk község 1929. évi állapotrajza

Gőzcséplőgép is van a faluban kettő. Ezt a szívós sárga agyagot túrja ez a szorgalmas nép már 1000 év óta. Fő jövedelmi forrása az állattenyésztés: birka- és disznóhizlalás és baromfitartás. Itt még a község szegényének az udvarán is kapirgál 10-15 tyúk és hízik az óljában egy mangalica. Ha valamit építeni kell s több a kiadás, kivágnak egy darab erdőt. Ebből szépen lehet pénzelni. A hízott bika, hízott disznó és fakitermelés egyensúlyban tartják a pénzügyi helyzetet. Ebből kerül adóra, ruhára, szerszámokra, műtrágyára és még újságra is. Minden háznál termelnek lent. A Disznós patak forrásánál jó áztató hely van. Azután kitilolva, meggerebenezve az asszonyok és leányok télen át rokkán megfonják és meg is szövik. 12 szövőszék van a faluban. Ezeken készülnek a pompás abroszok, asztalkendők, törülközők, ágylepedők, stb. Ez az asszonynép fő jövedelmi forrása. Ha sok a pénz, be lehet tenni az Őrségi takarékpénztárba. Ez Oriszentpéteren van, 4 kilométernyire Ispánktól. Itt van a vasútállomás, posta, körorvos, állatorvos, gyógyszertár, csendőrség, pénzügyőrség, szeszgyár, gőzmalom, Hangya-szövetkezet és mészárszék. A körjegyzői hivatal Nagyrákoson van. Legközelebbi városok: Szentgotthárd 25 km, Körmend 30 km, Zalaegerszeg és Muraszombat 35 km. E városokkal igen kevés az érintkezés s így azoknak a falura jóformán semmi hatásuk nincs. A Körmend-Muraszombati vasút 1906-ban épült. Ez nagyban előmozdította a falu gazdasági és művelődési viszonyait. A vasútépítés előtt nagyon el volt zárva a világtól. Ezekben megismertük a község mai képét, megismertük azokat a tényezőket, amelyek a község mai állapotát gazdaságilag előidézték, és ide fejlesztették. Leírásunk második részében ismerjük meg, hogy az eddig leírt tényezők milyen hatással voltak és vannak a családi- és iskolai nevelésre és a művelődési intézményekre. Foglalkozzunk először is a családi neveléssel. A férfiak 25-30 éves korukban nősülnek, a lányok 18-20 éves korban mennek férjhez. Itthon kevés az összeházasodás. A legények leginkább Nagyrákosról, Kisrákosról, Pankaszról, Szaknyérből és Oriszentpéterről hoznak feleséget. A csinos, jó dolgos, erkölcsös ispánki lányokat pedig ugyanezen községek legényei veszik el. A fiatal házasok közösen gazdálkodnak az öregekkel. A háború utáni időben a gyermekáldás örvendetesen emelkedett. A 3-4, sőt többgyermekes család sem ritka. A kisbabák többnyire bölcsőben nőnek fel, de imitt-amott már egyszerűbb gyermekkocsi is van. A gyereket nagyon 63