Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész

ma is meglévő Vas és Veszprém megyei Nyőgér falu neve. Ezek ugyanis egykori nyögér birtokosukról nyerték nevüket."

48 PERINT Az 1950-ben Szombathelyhez csatolt település és a rajta átfolyó patak nevét Kiss L. bizonytalan eredetűnek tartja. Szerinte talán a német Pirin vagy a szerb-horvát Perin személynévből származhat.

49 A már Tóth Endre

50 által is komolyan bírált Palkó István pedig a ritkán előforduló Prent - Print névalakokból kiindulva német (<brennen = égni) eredetűnek véli és meglepő módon összeköti még Kanton és Sabaria nevével is. „A Perint germán nyelvű és közvetítésű szinonimja a részben azonos, részben rokon, részben hasonló értelmű kamon-nak és sabaja-nak, illetve Kamon-nak és Sabarianak." Ez annál inkább furcsa, mivel korábban már a Pere - Peren személynév -d képzős alakjaként is magyarázta a nevet.

51 Perint nevének történeti alakjai: ?1264-1313: Perun-Perin, ?1360: Prenth, 1445: Perenth, 1571: Perend, 1572: Perenth, 1592: Aranias Perents, é.n. Print, 1701: Perent, 1733: Perenth, 1763-87: Uj Perint, 1799: ÓPerént, Uj-Perent.

52 Az írott alakok azt mutatják, hogy egyértelműen a Peren szó -d, -t képzős formájáról, elvétve ennek Prenth vagy Perun-Perin változatáról van szó. A Perent — Perint név pedig nem más, mint a kabar eredetűnek tekintett Béren törzsnév egyik variánsa. Ehhez mindössze egy Szabó Dénes által megfogalmazott, de nyelvészeink és turkológusaink (Pais, Kasonyi Nagy, stb.) által egyaránt elfogadott hangtani törvényszerűséget kell idézni: „Török eredetű helyneveinkben gyakran találunk b : p kettősséget, mégpedig szó elején és belsejében egyaránt. Ilyen szókezdő b : p hangmegfelelést képviselő névpároknak tekinthetők: Bér : Pér, Bére : Pere, Béred : Pered, Béren : Peren, Bánd : Pánd, Bata : Pata, Béd : Pet, stb."

53 A rövidebb Prenth : Printh alakokra is találunk az I. István által a veszprémvölgyi apácák számára kiadott görög oklevélben előforduló aotyap ßpoev, zaarberin (1109) név segítségével magyarázatot. Pais D. írja ennek a Szárberény névnek az elemzésekor: ,,... a ßpoev olv. -brien vagy -brien alak a maga szóeleje br torlódásával X-XI. századi szláv hangváltozás feltevésével elfogadhatóan alig magyarázható, de nem magyarázható magyar hangtörténeti alapon sem. — A törökben látunk arra példákat, hogy az első nyílt (!) szótag magánhangzójának a ki ugratásával szóeleji br vagy pr torlódás támad." (Pl. braq < biraq = egyszerre.) Pais szerint Berény helyneveink egy része a török 'ad' jelentésű bar — ber ~ bir ige bärän ~ birän illetve barin ~ birin igenévi származékára, másik része pedig az ugyancsak török 'birik' 'egyesül' ige igenévi alakjára vezethető vissza.

54 53