Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja I. rész

lyen pedig 10. évekig, és Köves György 29. éves Jánosházi születés, Szom­bathelyi pap nevelő ház nevendéke, szolgált mint Káplán Nyőgérben 2. ha­vakig. Zal(a)Egerszegen 2 1/2 évig, Szombathelyen 1 1/2 évig: beszélnek Ma­gyarul és Németül, kötelességöket dicséretesen teljesitik. Ebben a farában két szerzetes házok vannak: t. i. Sz. Domonkosiaké és Sz. Ferentzieké, ezek Németül és Magyarul tartanak isteni szolgálatot, ama­zok csak magyarul. A kereszteltek, házasultak és holtak jegyző könyvei 1674-ik évtől fogva egész mostanig csekély hiányai fen tartattak, ugy szinte a kegyes királyi in­tézmények és püspöki körlevelek könyvei is rendesen vezetve találtatnak. Vasárnap és ünnepeken a Sz .Mise áldozat a népért mutattatik bé, utánna következik az egyházi beszéd, délután pedig a keresztény tanítás tartatik, az ünnepek, köteles böjtök, házasságok annak idejében kihirdet­tetnek. A Szentségek a szertartási könyv szerint rendesen kiszolgáltatnak, az ol­tári Szentség és Sz. olajok zár alatt tartatnak. A Húsvéti gyónásról szólló bizonyétványoknak évenkint való beszedése gyakorláson kívül vagyon. Az Isteni szolgálatnak rendszere e következendő: ünnep és vasárnapo­kon kilenczedfél órakor regvei tartatik az énekes mise, ezt követi a Magyar egyházi beszéd, délután pedig egyfertály háromra kezdődik olvasó imádság, ez után a keresztény tudománynak magyarázatja, végre a szentségekkel való áldás az ájtatosságot bérekeszti. 3-IK §-US AZ ANYA EGYHÁZ Mivel ezen Szombathelyi Plébánia Templom egyszersmind Székes egyház Temploma is, azért ennek s éhez tartozandó mineműségekk leírása, mint­hogy azokra a Szombathelyi Fő T. Káptalan visel gondot, a T. Káptalan Egyház látogatási oklevélben feltaláltatik. Volt hajdan a városi piatz közepén egy Sz. Fábián és Sebestyén vérta­núk tiszteletére építtetett kápolna hálaadásul, azon rémítő mirigy halálo­zásnak emlékezetére s eltávoztatására, melly 1710-ik évben a várost ké­méletlenül elpusztította: hanem 1817-ik évi Szent György hava 27-én táma­dott kártékony tűzvész által szerencsétlenül leégett, mellynek belső ékeségei és ruházati a Kálvária hegyi és Magyar kórházi kápolnákba vitettettek ál­tal, azomban a nyoltz napi estvéli időkben tartatni szokott Isteni dicsére­tek, és a fent nevezett Szentek ünnepét követő vasárnapon az isteni szolgá­lat, és egyházi beszéd illő ájtatossággal a fára templomban évenkint meg tar­tatik. 41

Next

/
Thumbnails
Contents