Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Tóth József: Vőfélykönyv Németgencsrol I. rész

Salamon pedig bölcs, minthogy bölcsek voltak, de a sok feleség lett magának és országának gyalázat. Sok példát hozhatnék én az asszonyokrul, de attól félek, hogy megtépnek előrül, háturul. Azért jobb lesz nekem félreállnom beszédemmel, mindent elhallgatnom, mert nem tudom az asszonyoknak a haragját, vagyis haragjukat, hogy mikor töltik rajtam bosszúállásukat. KEZDÉ AZ NAGY VŐFINY Jobb is, ha elüllök elillantasz, mert a konyhában készen állanak egy csomóban ellened, a sok sodrófa, fozokanalak, mind ellened zörögnek, hogy mered gyalázni a férfinak örömére és használatára teremtett képet. Hiszen te is nem medvétül, hanem asszonytul születtél, nem a farkasoknak berkében neveltettél, nem a rókáknak, de az asszonyoknak szűz mellyé tejét szoptad, kényed-kedved szerint magadat vigadtad, vagyis ringattad. Mégis ol álhatatlan vagy és csak annyi eszed sincs, hogy azt elhinnéd, hogy az asszony a háznál a legdrágább kincs, de én azt vallom, hogy az boldog férfi lehet, ki magának házastársat jó idején szerezhet. Kevés csorbák esnek annak házi örömében, jó társa, ha baját látja, anyakint vigasztalja, fáradt testét, lankadt szivét karjain nyugosztalja csendes annak aluvása, kelése, édes mézzel elegyített minden ivása, evése. KEZDÉ AZ KIS VŐFINY Nem csodálnám, ha már ötven esztendős házas volnál, hogy ily nagy dicséretet az asszonyokról szóljál, ha már torkig laktál volna is a házasság tár gyábul, vagy a párosi életnek jóízű poharábul. De te gyermek vagy, mit tudsz bele, az házassági élet kis öröm avagy boldogság, pokol avagy Ítélet, hallgatnád csak Istók bátyám keserves panaszát, midőn sirva panaszkodik retves, vin Pannájára. Habár kűszüvö volna is, sok száz felé repedne busultába, az asszonyokat, ha dicsérni kellene, mit tudsz róluk, pajtás. Még többet szólani kezdesz, még jobban fel tudnának téged magasztalni. KEZDÉ AZ NAGY VŐFINY Mint hogy már az nagyján által estünk, vigadjunk, elég, ha eddig hetyeregtünk, még eddig is úgy volt, ezután is úgy lesz, meglátod, ha a szomszéd feleséget vesz. Nosza Jancsi koma, muzsikád zöndüljön, úgy, hogy a menyasszony fülö meg csöndüljön, húzd el az Rákóczy híres áriáját, mellet danolt, mikor vívta Belgrád várát. Lám hiszen nem lácz itt egyetlen apáczát, járj ok el hát vígan az vőlegény tánczát. (Folytatjuk) 30