Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - ADATTÁR - Tóth József: Vőfélykönyv Németgencsrol I. rész

Uraim, halljunk szót, szólok igazságot, nem beszélek tréfát, hanem va­lóságot, engedjenek nekem egy kis szabadságot. Legelői beszélem a szent há­zasságot. Ádámot az Isten mikor teremtette, az szent házasságot még akkor rend­ölte, egy oldalacsontját Ádámnak kivette, melből Éva asszonyt mellé készí­tette. Maga volt a vőfély az egek királlyá, valamint Mojzesnek szent istóriája, bőven elől adja bár kiki vizsgálja, ezt minden értelem bámulva csodálja. E szent rendelése az Egek Urának tecczett Ádám atyánk sok maradéká­nak, mint pátriárkáknak, évangyélistáknak, páratlan életet kevésszer tár­tának. Bizony boldognak is lehet azt mondani, kit az Ur jó társul szeret is meg­adni, sok példát lehetne itt előhordani, mellyel meg lehetne azt bizonyítani. Azért jó uraim, ide hallgassanak, kedves asszonyaim jól rám vigyázza­nak, ifjak, szüzek, lányok Ti se csacsogjatok, rövid beszédemnek figyelmet adjatok. Hadd szóljak még kettőt, vagy hármat a szent házasságrul, a páros élet­ben való boldogságrul, azután az ágos-bogos sógorságrul, hogyha meg nem ehülnének, az szent komaságrul. Mert mit ér az férfiú, ha asszonya nincsen, beteg sorsában rajta ki segít­sen, hogy fáradt testére nyugodalmat hincsen, nincs, ki így bíztassa: „ne félj édes kincsem!" De a jó feleség egész boldogsága, a férfinak kincse, földi mennyországa, azáltal eloszlik bújja és agsága, mindig szaporodik öröm vigassága. Jól tudta az Ur Isten, azért feleséget rendelt a férfinak olyan segítséget, ki férjének adjon mindig tisztességet, ezzel megnyerheti örök üdvösségtek. Ti is hát új párok, ezt jól megértsétek, egymást még éltek, mindig szeres­sétek, terheiteket együtt híven viseljétek, egymást, ha megfáztok, megmele­giccsétek. Csak úgy lesz rajtatok az Isten áldáso, hogy ha egymásban lesz szívetek­nek mássá, úgy lesz házatoknál Istennek áldása, bor, búza, békesség, kuko­ricza-kása. Mi a világ asszony nélkül? Olyan, mint egy puszta, melyben nem terem sem lencse, sem répa, sem pedig káboszta. Mi a férfi asszony nélkül? Olyan, mind egy remete, kit egy bús árva magát rejtekben eltemette. Bár akármi bajjá, nincs kinek megmondja, ha köserű sorsa, nincs rá senkinek gondja, ha beteg, ki ápolja, ki eteti, ki itatja. Hogyha keze-lába sebes, ki kötözi, ki oldozza szennyesét, ki öblitti ün­gét, ki foltozza, jajt mutat ottan a komora, kert, udvar és a konyha, hogyha nincs az egyes férfinak gondos gazdasszonya. 26

Next

/
Thumbnails
Contents