Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - MŰHELY - Oszkó Zoltán: Próféta lett saját hazájában —Bemutatjuk Ködös Endre Nagysimonyi „néptanítót"-

Mindig érezte az idő szorítását. Mindig rövidnek tartotta a 24 órát. A délelőtti tanítást követte a kultúrmunka, az iskolafejlesztés, a községfejlesztés, az esti iskolák és tanfolyamok tartása, az ismeretterjesztő előadások, sorozatok szervezése, a citerazenekar, a sport, a szakdolgozatok írása, a folyóiratokban való publikálás, pályázatok megírása, és egyik nagy szerelme a könyvtár. Nem is beszélve a nyári szünidőről, amelyet az úttörőtáborok, az állandó építkezés, szüleinek a segítése töltötte ki. Neki ez az időszak is munka volt, csupán a tanítás szünetelt. Mindehhez természetesen szüksége volt a kiegyensúlyozott családi háttérre. Szerencséjére, ez is megadatott neki. 1955-ben nősült, feleséget saját tantestületből választott, Klaffl Katalin tanítónő személyében. Két gyermekük született. Mindketten pedagógusok lettek. Mi adott erőt Ködös Endrének ilyen gazdag eredményekkel büszkélkedő életpálya megharcolására? Talán első helyre tenném hivatás szeretetét. Ez olyan erőt jelentett számára, amelynek segítségével éjt nappallá téve küzdött, ha iskolája, községe érdeke azt kívánta. Mindig magas követelményeket állított önmagával szemben, és a megvalósításban mindig oroszlánrészt vállalt. Személyes tulajdonságai, példamutató élete előnyt jelentett abban, hogy saját községében, szülőfalujában dolgozott. Nagysimonyiban három nemzedék nőtt fel Ködös Endre keze alatt, a kis alsó tagozatos tanulóktól az idősebbek dolgozók iskolájáig. Kemeneskápolnától Battyán pusztáig, Lánkamajortól Kemenesmihályfáig vonzotta személye, iskolája az idősebb korban tanulni vágyókat. Mélyek voltak gyökerei falujában, nemcsak azért, mert itt született, hanem mert egykori elemista osztálytársai és a felnőtt lakosság is látta, hogy értük, gyermekeikért, falujáért dolgozik. Ezért is szerették és támogatták. Ismerte a családokat, tudta melyik gyerekkel hogyan kell bánni. Ugyancsak jelentős erőt adott számára az is, hogy az egykori néptanítók emlékét megőrizve folytatni tudta életművüket, olyan példaképnek tekintette őket, aki a saját „lámpását" is az övükétől lobbantotta lángra. Nemes, dicséretes hagyomány. Eredményeit nagyban segítette, hogy iskoláját, kultúrotthonát, könyvtárát nyitottá tudta tenni a falu lakossága számára. Ez vonzotta az embereket, és jöttek, ha segíteni kellett, ha társadalmi munka végzésére, ha előadásra, színdarabra, író-olvasó találkozóra vagy éppen szülői értekezletre kérette őket. Magam is többször vettem részt rendezvényeiken, ünnepélyeiken, láttam összefogásukat, közös erőfeszítéseiket, amellyel eötvösi szellemben maradandó értékeket teremtettek a község lakói számára. 19